Magyaridióta

Ha az idiotizmusból energiát lehetne nyerni, nagyhatalom lennénk.

Te mondád

Fiakról és apákról, avagy csak kijött belőlem...

2016.01.12. 18:27 magyaridióta

1) nem, mi magyarok nem vagyunk ennyire jók. van egy-két magyar, aki ennyire jó (? - ld. később), a többiek meg azzal áltatják magukat, hogy mi magyarok ennyire jók vagyunk.
2) az, hogy valaki a világon (Európában, a saját városában vagy utcájában) a legjobb(ak között van), elismerésre méltó. de ez inkább érdekesség csak, csoport önigazolásnak nem jó.
3) jó lenne, ha mi, magyarok jók lennénk valamiben. de amiben jók vagyunk, az legtöbbször valójában rossz. talán a nyelvünk, meg a humorunk ér valamit (sokat), de leginkább azokat sem magunknak, hanem az eleinknek köszönhetjük.
4) rendkívül felemelő lehet, hogy van egy-két ezer értelmiségi, aki elborzad azon, hogy milyen szörnyű honfitársai vannak. kérdés, ez az egy-két ezer ember akar-e ezen változtatni vagy megelégszik a szörnyülködéssel. félek, leginkább ez utóbbi a jellemző.
5) ha változtatni akarnánk, akkor sok mindent másképp kellene szemlélnünk. ilyen például a tagadás büntetése. senkinek nem lesz jobb attól, ha büntetjük a holokauszttagadást, ha büntetjük a kommunista bűnök tagadását, ad absurdum: ha tiltjuk egyes önkényuralmi jelképek használatát.
6) ha változtatni akarunk, akkor a legelső tudás, amit át kell adnunk, hogy nem alázunk meg másokat. hogy nem kínozzuk a másik embert sem fizikálisan, sem verbálisan, sem lelkileg. ez a tudás szorosan összefügg a lelkiismeret létével, "alkalmazásával".
7) Magyarországon a jelen pillanatban a holokauszt a lehető legrosszabb választás, ha a lelkiismeretről folytatott diskurzusban példát akarunk felhozni. a magyar társadalomnak nincs lelkifurdalása a holokauszt miatt. gyakorlatilag semmi miatt nincs lelkifurdalása, és nem a Fidesz miatt nincs olyanja. de a párbeszédet, a rossz példák bemutatását másutt kellene kezdeni.
8) a holokauszt valóban absztrakt fogalom, és ezen a film sem változtat. a srebrenicai mészárlás is absztrakt. a kommunizmus alatt egymás ellen elkövetett bűneink is absztraktnak vehetők. a magyar társadalom nagy része a holokauszt előtt és idején nem a numerus clausustól és nem a deportálástól szenvedett, de szenvedett. és - most durva megfogalmazás következik! - nem véletlenül érzi úgy, hogy az ő szenvedéseihez képest a zsidóság szenvedéseinek bemutatása túlreprezentált. az ellentmondás tehát ez. miközben nem vagyok bűnös valamiben, miért tolják folyton a pofámba, hogy bűnös vagyok. miközben az én felmenőim is szenvedtek (meghaltak), miért egy kiválasztott csoport szenvedéseit kell néznem, hallgatnom folyamatosan?

9) el kell-e mondani újra és újra a holokauszt borzalmait? véleményem szerint igen. de ennél is fontosabb lenne újra és újra elmondani, és megtanítani, hogy a másik ember életét (véleményét, stb.) tisztelni kell, mindenek felett. és ha ezt végre el lehetne ültetni a fejekben, talán megérkezne a felismerés a holokausztról is.

szerinte.

Szólj hozzá!

Címkék: szerintem

A bejegyzés trackback címe:

https://magyaridiot.blog.hu/api/trackback/id/tr58266458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása