Az elmúlt húsz év mindegyik országgyűlési választása kapcsán felreppentek hírek, sőt többször hangos hisztéria folyt a választási csalásokról. És nem csak utólag szóltak mesék vagy éppen horrortörténetek arról például, hogyan szállították szavazni marhavagonokban charterjáratokkal Izraelből a zsidókat, hanem főként a 2002-es választások után már előre ment a rettegés, meg a körüzenetek, hogyan fogják kommunista ügynökök amerikai-zsidó technológiával eltüntetni a jobboldalra adott X-eket a papírról.

Bevallom férfiasan, én minden egyes alkalommal jól szórakoztam az egymást túllicitálni óhajtó, izzadságszagú erőlködéseken, bár az némileg bosszantott, hogy ezekkel a konspirációs teóriákkal végső soron az egész választási rendszert, demokratikus berendezkedésünket és a választások tisztaságára felügyelő, szabadidejüket a köz érdekében feláldozók munkáját degradálják elmehibbant honfitársaink.

Különösen mulatságossá tette számomra a szituációt az a tény, hogy bár 10 éve Budapesten élek, még mindig nem itt van az állandó lakcímem, ezért 2002 óta igazolással szavazok a szebb jövőről. A mókát pedig az a szaladgálás jelentette, amit a szavazóbiztosok rendeztek, nem lévén túl sok tapasztalatuk a "kékcédulás" szavazókkal kapcsolatos teendőkről. Ám a választás hangulatát ez is csak családiasabbá tette, ők tanakodtak-fontoskodtak, én türelmesen vártam, mindenki mosolygott, a demokrácia nemhogy nem sérült, éppenhogy ezáltal is működött, minden rendben volt, a többit már politikusaink kúrták el.

Bár az idei választás egy nagy fegyvert kétségtelenül kivesz a választási csalásról rémálmodozó elmehibbantak kezéből, most sem feltétlenül ússzuk meg konspiráció nélkül. A Magyar Nemzet rövid összeállítást közölt az igazolással szavazókról, "Miért akar más kerületben szavazni 2000 budapesti?" címmel. Hát én elmesélem, hogy mi van a háttérben.

Amint utaltam rá, az elmúlt két választás során megírtam a megfelelő levelet az állandó lakhelyem szerinti jegyzőnek, ő kiállította az igazolást, én átballagtam a lakásomtól száz méterre fekvő választóhelyiségbe, tíz per alatt leszavaztam, és a világ kereke ment tovább a maga útján.

Ehhez képest idén megdöbbenve láttam, hogy nem a lakóhelyem szerinti választókerületben fogok szavazni, mivel kerületenként (településenként) egy szavazókört jelöltek ki az igazolással szavazó választópolgároknak.

Technikailag talán így az egyszerűbb (???), és kétségtelen, hogy listára, azaz pártra szavazni Battonyától Nemesmedvesig bárhol lehet.

Ugyanakkor, ahogy az én esetemben is, az életemet közvetlenül befolyásoló egyéni jelöltre nem szavazhatok. Tudom, eben a pillanatban jönnek az okostojások és azt mondják: öreg, ha annyira fontos az egyéni jelölted, jelentkezz át az ideiglenes lakhelyedre. Én viszont azt mondom erre: nem ez a lényeg!

A lényeg az, hogy ott, abban a választókerületben szavazhass, ahol neked tetszik. Millió és egy oka lehet, hogy valaki nem az állandó lakhelyén akar szavazni. Lehet oka a lustaság, lehet oka anyagi megfontolás - nem az állítólagos ötezer forintra gondolok, hanem súlyadóra, biztosításra és egyebekre -, lehet technikai oka és lehet bizony önös érdek: például Sombereken indul egyéniben a testvéred, és a fél család ott akar szavazni. Bizony, lehet ilyen is.

De akármi legyen is az ok, minden állampolgár számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy abban a választókerületben szavazhasson, ahol akar!

Úgyhogy leendő kormány, kedves gyerekek bácsik és nénik és végül, de nem utolsósorban, tekintetes Orbán Viktor Örökös Miniszterelnök Úr: tessenek ezt gyorsan (azonnal) visszacsinálni!