"A bérek emelését szeretné elérni Orbán" - hirdeti a mai Napi Gazdaság címlapja, és valljuk be őszintén, ha Orbán valamit nem "akar" vagy egyenesen "elér" ("kiharcol"), hanem csupán szeretne elérni, akkor annak a valaminek az elérése majdhogynem lehetetlen. Mármint nem NER-kommunikatíve, hanem reálisan.
A rezsicsökkentés őrületének kiváló kormányzati kommunikációs akciójának objektív elemzői nem győzték kiemelni annak idején, hogy a kormány azért kénytelen az állampolgárok többségének költségcsökkentéséhez hozzájárulni, mert a bevételnövekedéséhez képtelen. Ígérem, nem fogok unalmas elemzésbe bocsátkozni a rezsicsökkentésről, maradjunk annyiban, hogy a negatívumokat, az ellenérveket és ellenszámokat soha senki nem vette még számba, és nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kitaláljuk: soha nem is fogja. Gondolok itt olyan piciny kis tételekre, mint az első távhő-rezsicsökkentésnél (távhőrezsi-csökkentés?) a szolgáltatók 50 milliárdos költségvetési kisegítése.
A hardworking_pepole hashtag eltulajdonításával sem foglalkozom, legyen ez Török Gábor témája. Az ennél picivel nagyobb lopások az ő életművébe amúgy sem férnek bele, lehet, hogy eddig azt gondolta, hogy a magyar ember genetikailag polkorrekt.
A Fidesz kommunikációs stábja és ezáltal az egész párt már régóta olyan, mint a méhecskék tavasszal: nektárt gyűjtögetve röpködnek (ugrálnak) egyik kommunikációs panelről a másikra, mikor melyik kerül sorra. Ne legyenek illúzióink: az elkövetkező hónapokban annyiszor fogjuk hallani és annyiszor fogjuk leírva látni a "keményen dolgozó emberek", és a "béremelés" kifejezéseket, hogy a fülünk fog szétégni, a szemünk fog kifolyni. Tartalom megint nem lesz mögöttük, csak a papagájkommandó, amelyik sohasem unja meg a szajkózást (egy papagáj szajkózik - képzavar rulez!).
A lényegre térve: Orbán akkor sem tudná érdemben emelni a béreket, ha ő maga írná a vérével azt a rendeletet, amelyik ötszázezer forintban határozza meg a minimálbért. Az ország és a gazdaság hajtóerejének számító külföldi beruházók (pl. autógyárak) illetve a mezőgazdasági vállalkozók (igen, pl. azok a haveri földbirtokosok is, akik közmunkásokat dolgoztatnak kvázi rabszolgaként a földjeiken!) azért tudnak versenyképesek lenni, mert a magyarországi alkalmazottaik bére alacsony. És akkor ne beszéljünk azokról az echte magyar vállalkozókról, akik különböző trükkökkel tartják alacsonyan az alkalmazottak bérét. Akár azáltal is, hogy nem fizetik ki az alvállalkozóikat...
Orbán tökéletesen tudja, hogy Magyarország sokat köszönhet az alacsony béreknek. És azt is tudja, Magyarország sokat veszítene, ha ezek a bérek látványosan nőnének. Úgyhogy ha valami nem érdeke, akkor az a béremelés.
Mindez persze a célcsoportot nem érdekli. A célcsoportot az sem fogja érdekelni, ha a keményen dolgozó embereket felváltják a vérmókusok, a béremelést pedig a pacalfőzés. Én is csak azért írtam meg, mert már régen koptattam errefelé a billentyűket.
