Nincs tovább. Ma megnyílt az út a Fidesz 20 éves kormányzása (uralma) előtt. Egy felelőtlen, mindig csak a következő egy lépést szem előtt tartó kormányzat lesz heteken belül a múlté. Helyét átveszi a kompromisszumokat elutasító, a demokratikus keretek között "totalitárius" hatalmat gyakorló mostani ellenzék.
Jelöltjük Orbán Viktor. Hű de meglepő. Beérett hát a töketlen, elképzelés nélküli szocialista kormányzat és a hatalom elvesztése miatt hét éve megsértődő, így a homokozóban a másik homokvárát minduntalan leromboló ellenzék munkájának - "együttműködésének" - gyümölcse.
Ez a mostani nyűglődés már nem jó semmire és nem szól semmiről. Aki elvállalná, azt körberöhögik, akit szeretnének (ex-)kormányoldalról, az meg nem hülye annyira, hogy egy életre elássa magát. Ha Orbán Viktor valakinek azt mondja ebben a szituációban, hogy "öreg, nem támogatlak", az jobban is teszi ha visszautasítja a felkérést a keringőre.
Szóval hét év után valóra válik az Örökös Miniszterelnök szíve vágya, és újra ő lehet a miniszterelnök. Számomra a győzelem aránya - mármint hogy meglesz a kétharmados többség - sem kétséges. (Ha nincs a válság, egy EP választáson kieresztett gőzzel talán el lehetett volna ezt kerülni, de erre immáron semmi esély.)
És ne legyen kétségünk, ez most egy kicsit hosszabb lesz, mint a legutóbbi. Hogy ez mivel jár, azt korábban kifejtettem. Az egészben azt találom a legkiábrándítóbbnak, hogy az én életem már vele (velük) telik el. És még szerencsének mondható, hogy csak állam-állampolgár viszonyban...
