Levelet kaptam Ödöntől, adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatokat kérnek tőlem, bár emlékeim szerint számlanyitáskor minden ilyenről (sz*rról) nyilatkoztam.
Ilyen szituációkban nem (sem) vagyok teljesen elutasító a szolgáltatóval, általában engedékenyen bent hagyok néhány opciót, pl. e-mailben és sms-ben nyugodtan tájékoztathatnak, legfeljebb olvasatlanul törlöm az üzeneteket. (Máskülönben meg úgyis küldenek levelet, úgyis fel fognak hívni, szóval az ilyen nyilatkozatnak kb. annyi haszna van, mint szemlesütésnek dugás előtt).
Ahhoz persze marhára nem szívesen járulok hozzá, hogy az adataimat akár cégcsoporton belül is, de ide-oda adogassák, ilyenkor szoktak a kedves ügyfelek elérhetőségei kicsusszani mindenféle külsős céghez, aztán bizonyítsd, hogy visszaéltek az adataiddal.
Ödön rendes volt, válaszborítékot is küldött, rajta a standard szöveggel: "Belföldre bérmentesítés nélkül feladható, az esedékes díjat a címzett fizeti". Csaknem könny szökött a szemembe, úgy meghatódtam, nem kell érte fizetnem, már ez is eredmény.
(Nem létező) örömöm hamar elmúlt, amikor beillesztettem a négyrét hajtott papírt a borítékba. Az ugyanis három és fél milliméterrel kisebb, mint az összehajtott levél!
Azt, hogy válság van, értem. De legalább egy normál méretű boríték árán nem kellene spórolni, bosszúságot okozva a köcsög kedves ügyfélnek. Vagy végső esetben kérjenek kölcsön Mátyás királytól...