Főnököm felesége megbízott, hogy kérdezzek meg valami a T-Mobile-nál az előfizetéssel kapcsolatban. Mivel a szóban forgó hívószám a főnök nevén van, írtunk egy kéttanús meghatalmazást és elindultam.
Sorra kerültem, odaadtam a meghatalmazást az ügyintézőnek, és elmondtam, hogy két kérdésre szeretnék választ kapni. Mire ő:
- A T-Mobile nem igazán (SIC!) fogad el meghatalmazást magánszemélytől.
Mondom neki, hogy a szám a főnököm nevén van, és tényleg csak kérdezni szeretnék.
- Akkor miért nem a főnöke jött be? - tette fel az ő mátrixában nyilvánvalóan adekvát kérdést.
- A főnököm elfoglalt ember, két kérdés miatt nyilván nem szívesen jönne be - válaszoltam.
Erre csak hümmögött. Majd rövid szünet után megjegyezte:
- Azért legalább egy pecsétet lehetett volna rá tenni.
- Milyen pecsétet?
- Céges pecsétet. Azt mondta, a főnöke...
- A főnököm mint magánszemély nevén van a szám.
- Jaaa.
Aztán végül persze kérdezhettem, ő megválaszolta, és mehettem a dolgomra. Értem én, persze, hogy négy aláírás semmire sem garancia, honnan tudják, hogy a meghatalmazást valóban a papíron szereplő meghatalmazó adta - cégek esetében azért egy aláírási címpéldány nagyobb garancia (mondhatnánk, elég nagy). És azt is tudom, hogy jó néhány ügyet el lehet intézni telefonon, bár a telefonos kódomat még a saját előfizetésemre vonatkozóan sem tudom. A magam fajta egyszerűen nem jegyzi meg, mert csak telefonálok, kifizetem, telefonálok, kifizetem, oszt' annyi.
Szóval a baromi okos és baromi magas óradíjú témobilos jogászok igazán kitalálhatnának valamit e probléma megoldására. Azért, hogy a megbízásomból ügyet intézni ne csak a szlogenükben leírt módon lehessen: együtt, velem.
