Már épp indultam volna haza, amikor egy cikk felvezetőjében megpillantottam Alan Greenspan nevét.
Régóta "kedvelem" az öreget, játéktőzsdézve nem egyszer figyeltük lélegzet visszafojtva, vajon mit mond. Aztán persze több alkalommal kiderült, hogy teljesen mindegy mit mond. De ami még ennél is fontosabb, többek között az ő felelőtlenségének, valószínű megvehetőségének, szakmai hozzá nem értésének köszönhető az is, ahol most az amerikai és a világgazdaság tart.
Persze mit sem változtat a nemzetközi megítélésén az, amit én ide pötyögök, a legutóbbi könyvét is veszik, mint a cukrot.
Éppen ezért, és azért, mert már többször (itt és itt) írtam a felelőtlen hitelminősítőkről, nem is tartottam fontosnak bejegyzéssel adózni utálatomnak.
Igen ám, de hazaérkezvén levelet kaptam önkéntes nyugdíjpénztáramtól, akik közölték, hogy a tavalyi évben több mint mínusz tíz százalék "hozamot" bírtak produkálni. Majd még szinte büszkén hozzá is tették, hogy óvatos, konzervatív befektetési politikájukat és a válságot figyelembe véve ez tulajdonképpen még jónak is tekinthető.
Persze tudom, én vagyok a hülye, értelmes ember nyilván nem tartja a pénzét önkéntes pénztárban, leginkább azért, mert a működési és likviditási tartalék miatt eleve 5-6%-os mínusszal indul az ember, tehát már a nominálérték megőrzéséhez is "dolgozniuk kell", ahhoz meg elég jó pénztárnak kell(ene) lenni, hogy valami normális hozamot is produkáljon.
Túlzott reményeim sosem voltak, leginkább azért teszegettem (toszogattam) be a pénzem, mert ahhoz legalább nem olyan könnyű hozzáférni, nem beszélve arról, hogy ha a nyugdíjas kort nem is érem meg, ha ilyen ütemben növelik a korhatárt, legalább a temetésem költségével ne kelljen majd bajlódnia a rokonoknak.
Ám most betelt a pohár, utánajárok és kiveszem a pénzem (a maradékot, bár ez nyilván erős túlzás). Nem akarom herótozni a "szakértőket", de bármennyire is ügyetlen voltam világ életemben, ami a befektetéseket illeti, úgy gondolom, így én is be tudom fektetni a saját pénzemet. Pontosítok: ennél jobban is.
Ez az egész egyébként leginkább azért szomorú és elgondolkodtató, mert annak idején én is a magánnyugdíjpénztári rendszer nagy barátja voltam, mondván, az állam úgyis csak elcseszi a pénzemet, a pénztár meg nekem gyűjti. Úgy látszik, ez az elv is megbukott. A végén még tudományosan is sikerül majd bebizonyítani, hogy jobb elinni a pénzt, mint gyűjtögetni.
Ami Greenspan alsónadrágját illeti: szarja össze, és menjen a szaros gatyájával a büdös francba!
