Régóta böki a csőrömet, de ma újabb apropója van a témának.
Kombinált kávé- és teafőzőnk több mint öt év után bemondta az unalmast. Pontosabban a kávéfőző nyomásbiztos zárókupakjának belső, tömítő része fáradt el a nyomástól, meg a hőtől, meg az időtől.
Természetes, hogy ezekhez a masinákhoz nem lehet pót(alkat)részeket venni, a maximum egy kávékiöntő, persze az is más cég által utángyártott, ráadásul saccperkábé méretezve, hogy lehetőleg több gyártó - egymással nyilván nem kompatibilis - termékéhez is jó legyen, így hát pici illesztési hibával (magyarán a kávé egy része szertefröcsög). Hozzáteszem, hogy most este két laptop tápkábelét véltem kompatibilisnek, persze ezek sem azok...
Azért tettünk egy kísérletet, irány az internet, ami ott nincs, annak nem is érdemes lennie, úgy látszik, ez a kupak egy ilyen dolog. Így hát hamar beletörődtem, hogy bizony - isa, pur es homou vogymuk -, minden eszköznek megvan a kihordási ideje, és újat kell venni.
Hozzánk legközelebb egy merthülyeazértnemvagyok áruház van, de ez nyilván lehetett volna őfukarsága, vagy nedöntsnélkülünk is. A polcok roskadásig rakva főzőkkel, leginkább a következőkkel: vízmelegítő (van 15-20 ezer forintos is, kíváncsi vagyok, mit tudhatnak), filteres kávéfőző (német/amerikai lötty-fanok előnyben), presszókávéfőzők (többnyire elég színvonaltalan kivitelben), majd kávégépek (horror árakon). Csupán egyetlen dolgot nem találtam, ez pedig a normál (megfizethető) árú kombinált kávé- és teafőző volt.
Pontosabban volt egy (nyilván a mutatványdarab maradt volna nekem), aminek a kiöntői olyan szépen dizájnoltak, hogy ha bármelyik eltörik, lehetetlen pótolni, még az utángyártottak sem feleltek volna meg alapfokon. Sem. Mindezt majdnem 19 ezer forintért, ami a mai világban valószínűleg nem sok két bimetálért (lesarkítva), csak én fogom fel nehezen, hogy egy magyar átlagfizetésből csupán hat darab kombi kávéfőzőre telik.
Ám mivel kávét inni necesse est, így végül vettem egy négyszemélyes szarvasi kotyogót, kávét tud főzni, nem is akármilyet, a teát megoldjuk a régivel, mindezt a kettőt legalábbis addig, amíg nem találok megfelelőt. És olcsót.
Még egyszer mondom, a sztori nem a kávéfőzésről vagy a Media Marktról szól, hanem arról, hogy a szocializmusban nem volt áru, és ezt tudomásul vettük. A kapitalizmusban meg minden szar van, csak az nincs, amit éppen venni akarsz.
Tudom, hogy a profit és a növekedés mindent elsöprő hívó- és vezényszavai uralják a Földet. Az is világos, hogy nem fognak alkatrészt gyártani az ilyen értékű termékekhez: ha jótállási/garanciaidőn belül megy tönkre, kicserélik értékben bármire, egyébként meg dobd ki, vegyél újat.
Vigaszunk maximum annyi lehet, hogy még ebben a mátrixban is vannak olyan termékek, amelyek nem csak hosszú életűek, hanem jók is. Vagy vice versa.
