A címben jelzett kiszólással ér véget az Irigy Hónaljmirigy Big Bránerének Zsanettot fikázó része. (Gyengébbek kedvéért: ez a Zsanett nem az a Zsanett, akit a Szerv és a Szerv szerve jól kihasznált, hanem az a szörpgyári munkás, aki a Big Brotherrel akart karrirert csinálni, csak a kereskedelmi tévézéshez is kevés volt a gógyija - pedig azért az már nem kis etvasz.)
És hogy hogy jön ide Zsanett? Sehogy. A paródia jutott eszembe, az a része, amikor Brother azzal szívatja a lányt - kihasználva annak zalai tájszólását -, hogy kimondatja vele: Margithíd.
Az, amit az elmúlt években, évtizedben a magyar szakma, a magyar politika és a magyar szakmapolitika épített tereptárgy ügyben bemutatott, siralmas. Nevetséges lenne, ha nem került volna százmilliárdokba nekünk, adófizetőknek.
Kezdődött a világon legdrágább autópálya-építésekkel, mert hazánkban majd' mindenkinek az autópályákból kell megélnie, kezdve az aszfaltozó segédmunkástól, egészen a pártelnökökig. Az első igazán vérlázító tereptárgy a Kőröshegyi völgyhíd volt, egyetlen pozitívuma, hogy Tóta W. remek glosszát írt belőle. Oké-oké, megszületésének hátterét ismerjük: egyrészt az építőcégnek nem volt még viaduktépítési referenciája (bónuszként remek disszertációkat lehet írni belőle), a pártoknak meg nem mindegy, hogy húsz-, vagy hetvenmilliárd után kapják az 5-10-15%-ot. Ettől függetlenül a magyar kapzsiság, eszetlenség és arcátlanság örök mementójaként fog ott állni, amíg el nem takarítják a vogonok.
Amikor már azt hittük, hogy ennél már nincs lejjebb, elkezdtek szállíingózni az információk arról, hogy az M6-os fejlesztése során sík terepen építenek alagutakat. Löszfalba. A természet nem késlekedett sokat a válasszal, minthogy eddig négy munkás halt meg az építkezés során, az egyik földomlás következtében. Ha a völgyhíd szégyen, akkor az alagútépítés szégyen a köbön. Érthetetlen. Felháborító. Arcpirító.
És hogy egy pillanatig se pihenhessen meg elménk, itt a legújabb balhé, most éppen a Margithíd felújítása kapcsán. A legszebb mondatot idézem a hírből:
"A döntés előtti vitában elhangzott, hogy nehéz dilemma előtt állnak a képviselők, hiszen egyfelől nehezen érthető az, hogyan nőtt meg a beruházási költség az eredetileg tervezett 13 milliárd forintról 30 milliárd forintra."
Szép kis színjáték. Nehezen érthető? Akkor megmagyarázom: jövőre országgyűlési és önkormányzati választások lesznek. A metodika ugyanaz, mint a parkolási díjak emelésénél: a birka nép úgysem tesz és nem is tud tenni semmit, a zseton viszont kell.
Van azonban egy még további problémám ezekkel az ügyekkel: legalább kiváló minőségű munkát végeznének a dupla árért. De úgy látszik, a betyárbecsület mára már csak a sarki Kismocskosban divat. Azok, akiknek a kezébe az ország sorsát helyezzük, kivétel nélkül hatalmas tirpákok.
