Ma délután beleütköztem a Hair-be az MGM-en. Ezer éve láttam utoljára, szerintem még "hippi" korszakomban, amikor vállig érő hajam volt és tarisznyával jártam.
A filmet nézvén két döbbenet is ért:
1) Az egyik, hogy "időközben" szinkronizálták. Ez még talán oké is lehetne, elvégre a magyar hozzászokott a szinkronizált filmekhez. Ugyanakkor - bár magyarként én is így gondolom, viszont nem tudom, "kívülről" is ugyanígy hat-e - ha már remek szinronhangjaink és szinkronjaink vannak, akkor nem B (C? D? E?) kategóriás nívón kellett (illett) volna egy ilyen filmet magyarítani!
2) A "régi" verzióban nem csak a párbeszédek, hanem a dalszövegek is feliratosak voltak. Nos, ez utóbbi ebből a szinkonizált változatból lemaradt, pedig sokszor a dalszövegek hordozzák a mondanivaló lényegét.
Most már tényleg illene megtanulnom angolul (rendesen), akkor eredetiben tudnám (végig) élvezni az angol/amerikai filmeket. Ha már a szinkronstúdió nem vette a fáradságot...
