Kicsit nehezen tudnám megmagyarázni, miért is nem írtam eddig a BKV körüli botrányokról (persze azért, mert minek egy ezeregyedik posztot is rittyenteni a témáról...), amelyek miatt a cég és vezetése méltán rászolgáltak arra, hogy elvigyék a magyaridiotizmus vándorzászlaját ez évben. Mondom ezt úgy, hogy alig kezdődött el a szeptember, tehát csaknem az év harmada hátravan.
Az, hogy bármelyik állami cégtől évente milliókat síbolnak el (ki) pártkasszákba és magánzsebekbe, szinte szóra sem érdemes, mondhatnám, hogy alapértelmezett, mint portásfülke falán a szexnaptár.
Hogy aztán a szervezett fejetlenség (vagy legalábbis rendezetlenség) miatt a dolgozók krémje is elkezdi művelni a saját maga stiklijeit, szintén nem megy csodaszámba. Úgy gondolom.
Ám mégis, van egy aspektusa a magas fizetéseknek, a hatalmas jutalmaknak, az óriási végielégítésnek, amivel eddig még senki sem foglalkozott - legalábbis nem találkoztam még a felvetéssel. A lényeg ugyanis nem az, hogy hogyan és miért utalhat ki egy vezető saját maga utalványozva saját magának százmilliós összeget. De nem is az, amit a jelenlegi vezérigazgató bírt mondani, miszerint a sokak felháborodását kiváltó jutalmak és végkielégítések tényleg kirívóan magasak, de alacsony fizetésért "csak hülyéket kapok".
A magas illetmények igazi oka az, hogy ezek hallgatási pénzek! Mert hogyan is lehetne befogni a pénzszivattyúról sokat, ha nem is mindent tudó felsővezetők száját, ha nem pénzzel? Talán még fenyegetéssel, de abból nincs annyi, mint pénzből. Hogy aztán ebben a nagy össznépi játékban egyeseknek megnő az arcuk és elkezd még vastagabban fogni a ceruzájuk, az már nem annyira magyar, mint inkább emberi tulajdonság.
A balhé természetesen nem véletlenül robbant ki, elvégre választások jönnek. Persze illúzióink ne legyenek: a botrány elindítása nyilvánvalóan az ellenzék érdeke, még akkor is, ha ők is megkapták a részüket a buliból, mondjuk úgy 70:30 arányban. Mint az autópálya-építésekből, mint gyakorlatilag mindenből, nyilvánvalóan azzal a változtatással, hogy a Fideszes önkormányzatoknál lecsapódó pénzek nagy része immár a Fideszé. A tolvajokból tehát rablók lesznek, a rablókból meg tolvajok (bár ez függ a majdnai leszámolástól is). És a bilit még akkor is megéri borítani, ha a szar ráfröccsen az ellenzékre, hiszen ballib kormányzás van, tehát ők a felelősek mindenért. Úgyis csak addig a pontig kell elmenni, ami még csak a kormányerőknek fáj, de ott aztán meg kell állni, nehogy valaki előjöjjön azzal, hogy hoppácska, utaltunk mi a Fidesz-Kajmán-szigetekre is.
Kocsis vezérigazgató persze nincs könnyű helyzetben, magyaráznia kellene a magyarázhatatlant, miközben a sajtó és az ország vérszagot kapott, egyre-másra derülnek ki túlszámlázások, kamu tanácsadói díjak, miközben persze a fél ország ezt csinálja kicsiben, de hát amíg a BKV a célpont, addig sem a Kovács és Kovácsné Bt.-vel foglalkozik az APEH.
Ha naiv lennék, azt hihetném, végre elindult valami, hogy az ilyen botrányok után már nem lehet majd ugyanúgy aranytojást tojó tyúkként kezelni az állami cégeket, de ne reménykedjünk. Egy erős rendszerben még ilyenebb esetek lesznek, legfeljebb nem négy-öt év után derülnek majd ki, hanem kicsit később.
Ha valakinek esetleg még lennének illúziói, jobb, ha eldobja azokat.
