Közlekedésismereti tanfolya- munk első óráján az irányjelzőről, közismertebb nevén az indexről és annak használatáról lesz szó.
(Életem eddigi legkedvesebb irányjelző alkatrésze egy, a végzáró kupakjától megszaba- dított ICO filctoll volt, amelyet barátnői javaslatra húzott rá anyám a Trabantunk letörött irányjelző karjának csonkjára. De ez itt mellékszál.)
Az index - mint azt hivatalos neve is mutatja - az irányváltási szándék kifejezésére való. Lássuk, mit mond az irányjelzésről a KRESZ, azaz a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet:
Irányváltoztatás, irányjelzés
29. § (1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.
(3) Az irányjelzést irányjelző készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében pedig karral vagy jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.
Külön felhívom a szíves figyelmet az irányváltoztatás lehetséges módjait leíró felsorolás végén szereplő "stb." szócskára, valamint a második bekezdésben szereplő egyéb opciókra, mert olyan értelmezést nyitnak, amit az átlag magyarországi autós el sem bír képzelni.
Fontos: az irányjelzőt az irányjelző kar elmozdításával lehet aktiválni. Az irányjelző kar a kormánykerék bal oldalán, a kormány mögött található. (Ezért sem nagyon érthető a nem-használata, mivel abszolút kéznél van. Egyeseknek persze nehézséget okozhat három centiméterre kinyújtani a mutatóujjukat...) Nem keverendő össze az ablaktörlő karral, ami az átellenes oldalon, jobb kéz felől található. A bal oldal az, ahol a szívünk van, vagy egyszerűbben: az az oldal az autóban, ahol a sofőr ül, az Egyesült Királyságból, csatolt részeiből és a régebbi gyarmatairól származó autókat kivéve.
Ha lefelé nyomjuk az indexkart, a bal oldali irányjelzők kezdenek szaggatottan világítani, ha felfelé toljuk, akkor a jobboldaliak.
Ezt az olyan sofőrök miatt szükséges kiemelni, mint a címben jelzett rendszámú sötétkék Skoda Octavia vezetője, aki - miután irányjelzés nélkül jobbra kanyarodott az Árpád-híd budai lehajtójánál - a külső sávban haladva, folyamatosan balra indexelve, egyre lassítva, végül jobbra kanyarodott be a Kórház utcába.
Az irányjelző használata - kötelező jellegén túl - ráadásul segíti a többi résztvevőt a közlekedésben, a döntéshozásban. Talán ezért sem használja előszeretettel a magyar sofőr az indexet, mer' nehogy már... És mivel segít másokat a közelkedésben, ezért tulajdonképpen forgalomgyorsító szerepe is van.
Használják tehát az irányjelzőt, nem fogják megbánni!
