medwe írt egy posztot, amelyben üdvözli a Klasszikot, az új komolyzenei rádióadót.

A komoly- (klasszikus) zene jó dolog, bár én magam (szinte) csak Beethovenig jutottam, hiába próbálták belém verni tíz-tizenegy éven keresztül a zeneiskolában a zeneirodalmat, nem lettem megszállott vagy legalábbis minden nap komoly zenét hallgató egyed.

De nem is a Klasszikról akarok írni, bár remélem, hogy sokáig élnek majd ebben a Postás Józsi-Vétech-Apostol Bermuda-háromszögben, amelyet a sors különös fintora folytán Magyarországnak hívnak.

A hasfájásom csak annyi, hogy a Klasszik a BBC&RFI sávjára került, és bár a frekvenciáról a BBC mondott le, mégis sajnálom, hogy ma már nincs egyetlen nyugat-európai, közelebbről angol nyelvű rádióadó Magyarországon.

Hasonló a helyzet a tévéfrontonton is, tekintve, hogy a UPC kivette az (analóg) kínálatból a BBC News-t, így jelenleg már csak a CNN-t lehet nézni mint állandó angol nyelvű csatornát.

Félreértés ne essék, nem a sznob beszél belőlem, éppen ellenkezőleg: a jelenleg is - és szerintem életem végéig - angolul tanuló student, aki szeretne autentikus, anyanyelvi angolt hallgatni az autóban és a nappaliban is. Persze tisztában vagyok vele, hogy ezerszámra hozzáférhetők idegen nyelvű hanganyagok az interneten, én mégis szerettem a BBC-t mint háttérzajt, rádióban és tévében egyaránt.

A magyar átlagpolgár idegennyelv-tudása a statisztikák szerint elég gyatra, miközben egy idei felmérés azt mutatja, hogy az álláshirdetések 68%-ában feltétel az idegennyelv-tudás.

Egy közelmúltbéli index cikk is foglalkozik a témával, mégpedig abból az aspektusból, hogy bár a digitális rendszerek lehetővé tennék, mégis elenyésző a feliratos filmek száma. Pedig - szokták hozni északról a példát - a skandinávok átlagban véve jó nyelvtudása egyik okaként éppen a szinkron, a szinkronizáltság hiányát szokták felhozni.

A kínálat tehát egyelőre siralmas. Pedig nagy szükség lenne az idegen nyelvek hallgatásának lehetőségeire. Írd és mondd, nekem is jót tenne.