Havas-jeges, csúszkálós, szolid koccanásos jó reggelt kívánok minden motorosszános, tömegközlekedő és gyalogos kollégának.
Közlekedésokoskodási sorozatunk mai része az idióta a fizikáról keveset tudó gyalogosoknak szól.
(Ámbár személyes élményként meg kell jegyezzem: sohasem értettem, miért kell nekem harminc fokos lejtőn olyan téglákat tologatnom, amelyekből nyilak állnak ki. Ennyit a fizikáról...)
Szóval az úgy van, hogy ha leesik a hó vagy más okból csúszós az úttest, az autók általában lassabban haladnak. Viszont nehezebben is állnak meg!
Ezért életveszélyes idiotizmus a gyalogosok részéről az eredeti féktávon belül lelépni az úttestre, mondván, hogy "simán átérek". Mégis, a hideg, havas, csúszós idő beköszöntével mindig előbukkan jó néhány ilyen droid a Halálcsillagból a semmiből. Nem mellesleg azt sem veszik figyelembe, hogy az aszfalt számukra is csúszós, így, ha velük történik valami váratlan, még kisebb az esélyük, hogy baj nélkül megússzák.
Rengeteg ajándékot megvettek már karácsonyra ebben az idényben. Jó lenne azonban átvenni (átadni) is, úgyhogy vigyázzanak magukra! Nincs az a kontírozandó számla/olcsó farhát/szülői értekezlet, amelyért érdemes lenne rohanni, akár gyalogosként is! A fizikát pedig ne akarják legyőzni.
