Állatok vagyunk, de nem vadállatok - most azt kellene írnom, hogy mondta az apám/a nagybátyám/az egyik haverom, de nem teszem. Ez saját szöveg.
Nem bocsátkozom hosszú, sem rövid fejtegésbe arról, hogyan bombázták széjjel a karácsonyt mint legszebb ünnepet a kapitalisták, a kereskedők, mi, a (magyar)idióták, és így tovább.
Itthon ülök, iszom a boromat, már áll a fa, amit holnap diszítünk, és bár igazi karácsonyi hangulatban legutóbb talán több mint húsz éve voltam - ráadásul bennem él az idei karácsonyi forgatag számtalan megírható idiotizmusa (FPJ-001, várjál csak!) -, és miközben publikálásra vár számtalan idióta-poszt, nem tehetek róla, de kikívánkozik belőlem: boldog, szeretetteljes ünnepet kívánok mindenkinek (basszátok meg)!
És ha csak három napig is tart(ana) a béke, megéri.
