Kíváncsisággal vegyes aggodalommal figyelem, ahogyan egyre több embernél kezd hatni valami újfajta (Duna-)partidrog, olyanoknál is, akiktől sokkal több józanságot, objektivitást várna az ember, slusszpoénként nem beszélve a Times újságírójáról.

Ahogy már korábban is írtam, a balliberális oldalnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy sokszori (fölösleges) farkast kiáltása után immáron senki sem fogékony az Orbán Viktor demokratikus teljhatalmának veszélyeire figyelmeztető írásokra, eszmefuttatásokra - éppen most, amikor mindennél nagyobb szükség volna rá. (képinnen)

Török Gábor például azt írja: 

...mit mondanánk akkor, ha az alkotmánnyal ellentétes vagy a szabad választást korlátozó lépéseket tenne a hatalom? Pedig itt még nem tartunk, és józan számítás szerint, ebben biztos vagyok, nem is fogunk: 2014-ben is ugyanúgy legyőzhető lesz majd a Fidesz, ha nem teljesít elég jól, ahogy 1990 óta mindig adott volt a kormányváltás lehetősége. S ha ez nem sikerül, az nem a megváltoztatott intézmények vagy a pozícióba emelt kormányközeli emberek miatt lesz, hanem azért, mert azok, akik megpróbálták, nem voltak elég jók és ügyesek ahhoz, hogy megszerezzék a többség támogatását.

Akkor néhány dolog röviden:

- az alkotmányellenesség kizárólag attól függ, hogy mi van az Alkotmányban. Ha az Országgyűlés megszavazná, hogy Magyarország államformája az alkotmányos monarchia, Orbán Viktort pedig királlyá választaná, a felségsértést meg holnaptól halállal büntetné - ennek elvben semmi akadálya! -, akkor Török Gábor is hosszasan elmélkedhetne arról, miért is nem figyelt jobban az egyetemen, amikor a politika fogalmát tanították (volna) neki;

- szabad választások: az persze kevéssé valószínű, hogy a parlamenti választások intézményét megszüntetik, ám annak semmi akadálya sincs, hogy például a bejutási küszöböt 6, 8, 10 vagy 15 százalékra emeljék.

- a Fidesz legyőzhetősége: nyilván Török Gábornak is mond valamint Montecuccoli neve. Nos, ha a jelenlegi parlamenti ellenzéknek esetleg lesz is pénze még egy választási kampányra, egy új, friss szellemiségű, országos, kormányképes politikai erő (párt) létrehozásának gyakorlatilag nulla esélye van (ez persze nem a Fidesz hibája). Nem beszélve a médiaháttérről, ami a közszolgálati rádiók és tévék átvételével szinte egyeduralkodóvá fogja tenni a Fidesz-ideológia terjesztését. És ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a választási rendszerben valószínűleg túlsúlyt kapnak az egyéni körzetek és képviselőjelöltek - ráadásul mondjuk egy fordulós választással -, akkor nem nehéz megjósolni, hogy a Fidesz legyőzése hasonló lesz Sharon Stone megdugásához: az elvi lehetősége megmarad, de tényszerűen legfeljebb az álomvilág kategóriába sorolható;

- még valami: az állami apparátus előbb-utóbb minden tagja Fidesz-hű emberekből fog állni. Egy ilyen apparátus aztán egy pillanat alatt tudná politikai utasításra szétszabotálni egy esetleges nem Fidesz-kormány munkáját;

- és végül: ne feledjük, hogy amikor a Fidesz eddigi tevékenységéről nyilatkozók stílustalanságról, vagy elbagatellizálva a dolgot, az elegancia hiányáról beszélnek, akkor tévednek: ez ugyanis a Fidesz szokásos arcátlansága, amely viszont egyértelmű és kiszámítható.

Na de menjünk tovább, és foglalkozzunk az okostojással a Timesból, aki viszont ezt írja:

lehet, hogy egy "viktátor" kell ahhoz, hogy valaki ellenszegüljön az IMF-nek és az EU-nak. 

(Látszik, hogy emberünk régebb óta él Magyarországon, és már nem okoz neki problémát beszerezni a legújabb hungarodrogokat.)

Amikor Orbán Viktor a kapitalizmus válságáról beszél, akkor ugyanolyan éleslátásról tesz tanúbizonyságot, mint Nagy Imre újratemetésekor vagy például, amikor esernyőt vesz magához reggel, mert kitekintve az ablakon látja, hogy szakad az eső. Verőfényben kijelenteni, hogy süt a nap - nos, ez nem vall túl kreatív elmére.

Lehet, hogy Orbán robinhúdosan és így egy angol számára vadkeleti romantikával oldotta meg az IMF-EU delegációval folytatott tárgyalásokat, de azért egy-két dolgot nem árt szem előtt tartani:

- beszedhetünk bármennyi pénzt a bankoktól, majd később az energiaszolgáltatóktól és a távközlési cégektől, ha azt a rengeteg pénzt a régi rossz, elavult struktúrákba öntjük bele, akkor az ég egy adta világon semmi értelme a sarcnak. Az elavult struktúrák modernizálása ugyan érdeksérelemekkel és így népszerűségvesztéssel jár, de hosszú távon csak ez lehet a járható út;

- Magyarország nem csak amiatt nem független ország pénzügyileg, mert a mocskoskomcsik felvettek egy csomó hitelt, hanem mert a gazdaságunk mástól függ. Csekélyke iparunk például a külföldi - főként német - megrendelésekől , azok meg a világgazdaságtól;

- ne feledjük, hogy bár egy nagy halom gazdasági mutató évek óta a legjobb a fejlett nyugati gazdaságokban, az kevéssé valószínű, hogy ennyivel megúsztuk volna a lassan két éve tartó válságot;

- éppen ezért is igaz, hogy a kapitalizmus jelen formája megérett a szanálásra, de a változtatást - bármennyire is romantikus az elképzelés - nem mi fogjuk kezdeni. Ne kerüljön rá sor, de történelmi tapasztalat, hogy a meggondolatlan (esztelen) hősködés és a vagánykodás a forradalmárokból csinál elsőzör hullát. Márpedig egy megfontolt, de akár gyáva élő sokkal többet ér, mint egy bátor halott.

Egyebekben meg talán nem volna haszontalan, ha a tisztelt újságíró azt is megnézné, hogy mennyire vannak szinkronkban Orbén Viktor szavai a tetteivel. Például az oligarcha-, és profitellenes valamint a gátlástalanságot ostorozó kijelentések és az, hogy Pintér (volt) cégei védik az MFB-t, meg majd nyilván még sok más hivatalt. És még sorolhatnám, kis kovbojom...

A végén pedig jöjjön a bónusztrekk:

A Jobbik alkotmánymódosításban kezdeményezi a koronás címert ábrázoló nemzeti zászló újbóli használatát, továbbá arra kéri a kormányt, hogy az 1920-1945 közötti állapotokhoz hasonlóan minden tanintézménybe függesszék ki a Magyar Hiszekegyet. (via)

Ha rajtam múlna, Magyarország címere a Kossuth-címer lenne, lobogónk pedig az '56-os "lyukas" zászló. De egyetértek pl. Fedorral, ez legyen a legkisebb bajunk, más kérdés, hogy a gyermeki identitástudat fejlődését jobban szolgálják az egyszerű - pl. könnyen rajzolható - szimbólumok, mint a bonyolultak - aki nem hiszi, rajzoltassa le például a brazil zászlót egy nagy halom középső csoportos óvodással, menten rájöhet, miről beszélek.

A kifüggesztéssel kapcsolatban azonban teljesen más a véleményem. Én azt mondom: lehetőleg minél hamarbb essünk túl az ilyen elmebeteg, retrohorthysta baromságokon. Elfojtani, kihagyni már csak azért sem szabadna ezeket, mert a szellemi és személyiségfejlődésben súlyos károkat okozhat, és a végén még Pörzse Sándor is fordítva ragasztaná fel a nagymao-matricát a kocsijára, az meg tragédiába torkolltathatná kicsiny hazánk történelmét.

Számtalanszor leírtam már, hogy a jelenlegi politikai elit nagyobb része megrekedt a XX. században, miközben a történelem szuperszonikus sebességgel robog velünk és el mellettük. Ki lehet függeszteni megannyi hiszekegyet, házi áldást, nagymao-térképet, kiskutya faszát, a ma fiatalsága - elsősorban is a meghatározó értelmiség - már egészen másként tekint a világra és hazánkra, mint azt ezek az urak (és hölgyek) képzelik illetve szeretnék.

Éppen ma jelent meg egy cikk egy kutatásról, amely azt mutatja, "hogy a középiskolások alig 39 százaléka szeretne Magyarországon élni, 31 százaléka még nem döntött, de 30 százaléka inkább külföldön telepedne le". Miközben hazánk miniszterelnöke nem használja az internetet, azonközben az értelmiségi fiatalok nagy része azon éli az életét, ott van társaságban, azon keresztül kommunikál, és a net segítségével még jobban kinyílik számukra  világ, mint egyébként.

Amikor a '80-as évek közepén először voltam Nyugaton (rögtön Bécsben...), sokkolt a gazdasági különbség. A mai, nyugatot látott fiatalokat ugyanígy sokkolhatja a szemléletbeli különbség, nem véletlen tán, hogy "a középiskolások úgy vélik, hogy 2025-ben az elfogadás és a megértés jellemzi hazánk társadalmát. Sok külföldi él majd itt, akiket befogad a többség, nem lesz divat az adócsalás, új pártok alakulnak, és erősek leszenk a civil szervezetek. A diákok szerint megszokott és megengedett lesz az azonos neműek házassága, illetve számukra az örökbefogadás."

Na erre varrjon Pörzse Sándor hiszekegyet!