Az országgyűlési választások átjelentkezős (igazolással szavazásos) részéről elég részletes és szemléletes posztot írtam anno, már akkor sem értve, miért olyan különleges esemény, ha valaki nem az állandó lakcíme szerinti településen, szavazókörben kívánja leadni a szavazatát. Igaz, a dolog valószínűleg bonyolultabb lehet, mint ahogyan azt én gondolom, mivel egy-két kommentelő is az értésemre adta, hogy szavazzak ott, ahol papíron lakom, oszt' jó napot.
Az átkosban annak idején - a ma nagyhangú fiataljai persze már életkoruk okán sem emlékezhetnek rá - az államhatalom nagyon szigorúan vette a lakcím nyilvántartását, olyannyira, hogy ha az embernek pl. ideiglenes lakcíme keletkezett, ugyanúgy be kellett jegyeztetni a személyi igazolványába, mint az állandót. Azt gondolhatnánk, hogy a XXI. századi parlamenti demokrácia, a meglévő technikai háttérrel már nem ragaszkodik efféle kicsinyes dolgokhoz, pedig igen.
Esetemben - de a páromnál ugyanígy van - a helyzet igen egyszerű: van egy állandó lakcímem vidéken, de tizenegy éve más településeken (ebből tíz éve Budapesten) élek. A tizenegyből ötöt albérletben töltöttem, nyilvánvaló, hogy nem módosítottam a lakcímemet. De mióta sajátban (ha-ha, igazából a banké!) élek, sem éreztem úgy, hogy feltétlenül el kell szaladjak az okmányirodába új lakcímkártyát csináltatni. Van ennek érzelmi oka - amikor összetörtem az autómat, a szervizben a pesti címemet adtam meg, aztán miután hazavittem a megjavított kocsit, két napra rá ellopták! -, van pénzügyi - elsősorban a gépjárműtartással összefüggő költségek miatt - és nem utolsósorban van demokráciaszemléleti - rendelkezem állandó lakcímmel, az oda érkező küldeményeket megkapom, punktum - is.
Az állam(igazgatás) azonban nem kész egy ilyen egyszerű probléma megoldására, kezelésre: például azon ritka alkalmakkor, amikor elmegyünk Budapesten egy rendelőintézetbe, minden esetben nemtetszésének ad hangot a személyzet valamely tagja, hogy vidékiként mit keresünk ott - pedig nem minimálbér után fizetjük a járulékokat. Azt, hogy nem szavazhatok a tényleges lakhelyem szerinti jelöltre, remélhetőleg megnyugtató módon oldja meg a Őszirózsás Nyári Pipacsos Kétharmados Forradalmi Munkáspárt. Most viszont az ajánlószelvénnyel és az önkormányzati választásokkal kapcsolatban ütköztem abba a problémába, hogy az ajánlót nem adhatom le Budapesten, hanem kizárólag csak a lakhelyem szerinti jelöltnek juttathatom el, és tartózkodási hely létesítése hiányában nem is szavazhatok a tényleges lakóhelyemen.
Már önmagában az ajánlószelvényesdit is idejét múlt intézménynek gondolom, ezt igazolják a sorozatos visszaélések: lopások, hamisítások is. Ráadásul nem a negyvenes években élünk, a kékcédulás módszerek szűrhetők, az átjelentkezés, a nem állandó lakóhely szerinti ajánlás és szavazás pedig nem annyira tömeges, hogy ne lehetne kezelni azt, vagy abból bárkinek bármilyen hátránya származna.
Összefoglalva: a magam részéről korszerűtlen seggfejségnek tartom ezt a választási röghöz kötést. Nem a valóságtól elrugaszkodott esemény, hogy valaki nem az állandó lakcíme szerinti településen él, de nincs lehetősége vagy nem akarja a hivatalos címét megváltoztatni. Vagy mondjuk mi változik azzal, hogy a jegyző tudja, hogy van egy tartózkodási helyem Budapesten - milyen relevanciája van ennek a választási nyilvántartásra? És mi a különbség a szavazókerület egyéni országgyűlési képviselője és önkormányzati képviselőjelöltje között, hogy eljárásjogilag meg kell különböztetni a rájuk vonatkozó voksolás szabályait? Persze, valószínűleg nem vagyunk túlzottan sokan, így akár be is tagozódhatnánk a tömegbe, de úgy gondolom, manapság ez a probléma már nem probléma - mint ahogyan nem gond (már amikor emberi hiba miatt nem gond...) például a külképviseleti szavazás sem.
Lassan életünk, mármint adminisztrációnk nagy része elektronikusan zajlik, de még mindig sajtfecnikkel, szinte középkori módszerekkel bajlódunk. Hogy fogunk így száz éven belül elköltözni erről a bolygóról?
