Nagy a fertőzésveszély, kedves barátaim, és most nem a hegyenegy vírusra vagy valamilyen fajta számítógépes kórokozóra gondolok, hanem sokkal inkább arra, hogy a legmarconább bulvárellenes egyedet is kikezdi előbb-utóbb a tabloid, ha tetszik, ha nem.

Itt a nyár, vagyis a hírvilág uborkaszezonjának vége, megpróbálom ezért a bulvár általános színvonalának megfelelően búcsúztatni e részben esős, részben napos, bár hírszempontból elég egysíkú és unalmas időszakot. Már itt az elején felhívom a szíves figyelmét minden kedves olvasómnak, hogy az e posztban leírtak nemcsak hogy minden alapot nélkülöznek, hanem egyenesen kaján és cinikus rosszindulatból születtek, felhasználva nem kevés hallomást és félinformációt, és egyedüli céljuk a lejáratás, a szórakoztatás és a minden valóságalap nélküli borzongatás. képinnen

Szóval, amint már írtam, hosszas gondolkodás után magamtól sikerült kiötlenem azt az áltudományos tézist, mely szerint Orbán - félretéve mindenféle racionalitást - spirituális sugallatra döntött úgy, hogy felrúgja a megallapodást az IMF-fel és pénzügyi szabadságharcba kezd. Nem mondtam és nem szóltam senkinek a felfedezésről, magamban örültem csupán végtelen zsenialitásomnak.

Igen ám, csakhogy a baráti társaságomban többen is vannak, akik eljárnak spirituális alkalmakra, előadásokra, és ezekről rövid összefoglalókat is közölnek, kiemelve a legfontosabb üzeneteket és a legérdekesebb tanításokat (elméleteket). Így esett, hogy a hétvégén egy beszélgetés során szó került Villás Béláról, az egyik legismertebb magyarországon tevékenykedő tanítóról és egy kérdésre adott válaszáról.

Azt tudni illik, hogy a spirituális emberek, a tanítók nem foglalkoznak olyan kisstílű földi dolgokkal, mint a politika. Küldetésük és a hallgatóságuk révén mégis kénytelenek néha érinteni a témát és válaszolni a kérdésekre. A földhöz ragadtakat meg természetesen érdekli, hogy egy-egy földi vezetőnek vannak-e spirituális gyökerei vagy csupán az örök emberi hiúság és rossz küldetéstudat motiválja őket.

Nos, két fontos dolog is kiderült Örökös Miniszterelnökünkről, a Fülkeforradalom és Pénzügyi Szabadságharc Vezénylő Tábornokáról, a Nemzet Kőműveséről (bár erről mindig a művese jut eszembe, de mindegy):

Először is, Orbán spirituális emberekkel veszi körül magát, akik között van református lelkész, de például sámán is, szóval a közgazdászok helyett inkább rájuk hallgat. Más kérdés, hogy ezen spirituális emberek nem mindannyian a Világosság üzeneteit közvetítik, ezt mondjuk lefogadtam volna, néha olyan nagy a sötétség arrafelé.

A másik, hogy Orbán Széchenyi reinkarnációjának képzeli magát, ezért született például a Széchenyi-terv is. Amire én csak annyit jegyeznék meg, hogy azért teljesen más a sajátomból adakozni, mint a nép közé szórni egy kis aprópénzt, a közösből.  Az egyik barátom pedig csak annyit mondott erre pikírten, hogy ez így nyilvánvalóan nem teljes, hiszen Orbánban egyszerre jelenik meg Deák bölcsessége, Kossuth forradalmisága és Széchenyi előrelátása.

Eddig a bulvárszagú sztori, itt akár be is fejezhetném az írást (amit egyesek szerint nyilván el sem kellett volna kezdenem).

Igen ám, de az élet kereke soha meg nem áll, valamint a sós szőlőlétől igencsak menned kell/beindítja a beleket* (egy bulvárcikkben elengedhetetlenül fontos a közhelyparádé és a zavarosan vicceskedő fogalmazás!), mi pedig napról napra újabbnál újabb szellemi iránymutatást kapunk Szeretett Vezérünktől. Tegnap például ezt:

Orbán szerint jelenleg egy új világrend alakul, amelyben bizonyos képességek felértékelődnek, így a sikeres magyar külpolitika alapja a gyorsaság, a reagálóképesség és az intelligencia lehet.

A kormánynak nem célja a válságkezelés, mert a válság meglátásuk szerint egy új világrend alakulásának Európa és Magyarország számára is kedvezőtlen kísérőjelensége, a világ pedig nem fog visszaállni olyanra, amilyen volt. A cél ehelyett a GDP növelése, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés.

Új világrend, mi? Kíváncsi lennék, hogy erről a Kínai Kommunista Párt legfelsőbb tanácsának van-e tudomása. Egyébként meg az ilyen zagyvalékokat olvasva, így egymás között bevallhatjuk, hogy azért nem ártana, ha néha-néha egy-egy közgazdász is szóhoz juthatna a felkészítő szeánszokon.

Azt már régebb óta lehet nem csak érzékelni, de tudni is, hogy Orbánban túlteng a küldetéstudat. Ezen a forradalmi lépcsőfokon azt is láthatjuk, ahogy egyre-másra hordja össze a sületlenségeket, mint szél a szemetet, folyó a hordalékot (szolid költőiség mint bulváreszköz!). Ugyanakkor innen küldöm a következő egyszerű gondolatokat neki és varázslóinak.

Való igaz, hogy a spiritualitást mélyen és komolyan művelők szerint a mostani kor, az ún. vaskor vége felé járunk, amely egy roppant zavaros időszaka az emberiségnek. Ha hiszünk a atanításoknak, akkor kétségtelenül új világrend van kialakulóban, ámde. Azt is mondják a tanítók, hogy húsz-harminc év múlva az emberiséget nem a politikusok fogják vezetni (és irányítani), hanem a tanítók, a szellemi vezetők.

Orbán pedig nem szellemi vezető a szó spirituális értelmében. Ráadásul a tanításnak a közjót és nem egy földi személy földi hatalmának kiépítését kell szolgálnia - mint tudjuk. És mivel a jót könnyű felismerni, az sem fordulhat elő, hogy a semleges megfigyelő a jóról érzi úgy, hogy az nemcsak nem jó, hanem kifejezetten rossz (a közhelyek is fontos elemét képezik a bulvárnak!).

Ahogyan egy vállalat, úgy egy ország hatékony írányítása sem spirituális feladat, bármilyen sokan vágynak is a szellemi iránymutatásra választott és kinevezett vezetőiktől. A napi hírek alapján viszont egyre többen bolondulnak meg, és képzelik azt, hogy azzal a kupac szellemi szarral, amit seggfejükkel kipúznak a világba, valami remek dolgot hajtanak végre.

Nem tudom, van-e valóságalapja az e posztban leírt pletykáknak. De akár van, akár nincs, jó lenne, ha minél hamarabb eljőne a gyermek (hopp, egy csavarral egy bibliai utalást használok, de nem arra, amire a kedves olvasó gondolná!) a Pomádé király új ruhája c. gyermekoperából, és elkiáltaná magát: a király meztelen!

*A megfejtéseket az idelle@citromail.hu címre kérem. A díjazást majd kitalálom.