Gép Ész kollégától érkezett a következő (teli)találat, hálás köszönet érte!

Az első képet nézve látszólag semmi különös nincs a nagymao-matricán, hacsak a színvilága nem az: valóban szokatlan, hogy a háttér fekete és nem nemzeti színű vagy árpádsávos.

Közelebbről nézve azonban láthatjuk, hogy a nagyon mélyen lévő magyarok szubszubszubkultúrájának egy valódi gyöngyszemével van dolgunk.

A matrica kiötlője valószínűleg megelégelte a halvány utalásokat, a finom célzásokat, a kevesek által elolvasni bírt rovásírásos üzeneteket, vagy egyszerűbben: Trianon fájdalmának szétaprózását.

Óhaja, felkiáltása, követelése már nem csak Erdélyországra, Kárpátaljára, a Felvidékre, Burgenlandra, Horvátországra tengerestül, a Vajdaságra, Bácskára és Bánátra és így tovább vonatkozik, hanem nyilvánvalóan a Ferenc József-földre, Levédiára, az Etelközre, Japánra - bár az most éppen nem a legjobb díl -, Új-Zélandra, Ausztráliára, Afrikára - szintén nem egy életbiztosítás mostanában -, a teljes amerikai kontinensre, a sarkkörökre és ne legyen kétségünk afelől, hogy még a Szíriuszra is.

A "Mindent vissza!" nem csak egy jogos követelés, hanem a "Merjünk nagyok lenni!" életérzés non plus ultrája és minden magyarok történelem- és világszemléletének sarkköve kellene legyen.