Sikertornyok
2013.09.07. 21:33 magyaridióta
3 komment
Címkék: ikertornyok képtelen vicceskedés
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://magyaridiot.blog.hu/api/trackback/id/tr595499950
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Humperdickk · http://kikellennekjonni.blog.hu/ 2013.09.16. 14:43:09
Hehe... Már nekem is feltűnt. Főleg az a nagyon buta, már-már debilbe hajló mosolygásuk a nagyon közös.
Szúrófény 2013.10.12. 04:46:06
egy Matolcsynak ismeretlen közgazda!
Berzeviczinek iskolái vannak, De mit is mondott? A politikailag függőségben lévő nemzetek erőteljes kivitele nem fejlett gazdaságukból, hanem kizsákmányolásukból fakad. Roppant tömege megy a pénznek keresztül Magyarországon, de nem marad itt, hanem az osztrák tartományok felé folyik el, és különösen Bécsben halmozódik fel… Ennél fogva kettős baj sújtja Magyarországot: a látszólagos gazdagság tünete, s a kimerült szegénység nyomasztja, mivel az ország elveszti pénzeit és a hevesebb keringésű átmeneti forgalom hatása azt még jobban szegényítvén, a politikai halál válsága felé siet. Amennyire gazdagítják a nemzeteket az ipar és kereskedelem, úgy viszont az ipar és a kereskedelem sem virágozhat ott, ahol a nép a legalsóbb és legnagyobb részét, a nemzet alapját a nyomor sanyargatja. Ennek a legnépesebb osztálynak fogyasztása által ingereltetik a belföldi termékek előállítása. Ez ad életet a belföldi iparnak és forgalomnak, ami azután a külkereskedelem bővebb folyásában is érvényesül. Ahol a szűkös állapotok által lenyomva úgyszólván nem létezik a gazdaság, ott a fogyasztás és a forgalom alapjának ingadozása folytán az arra fektetett ipar, kereskedelem és a közjólét is csak tengődik. A jövedelmi felesleg sem fordítható egészen az adózás céljaira, mert sorsának javítására mindenki törekszik, s öregsége, betegsége és baleset beálltának esetére, továbbá, hogy gyerekeinek valamit hagyhasson, valamely takarítmányt meg akarna takarítani. Másként magán vagy közgyarapodás nem is lehetséges, különösen nem akkor, ha az iparosodásnak ez az egyetlen ingere elvétetik tőle. Az adózó, ezen helyzetének nyomása alatt az állam minden működése bizonytalanná, nehézzé és akadályozottá válik. A köz és magán gyarapodás lehetetlen lesz, az adófizetés pang, hátralékok keletkeznek, lanyhul a szorgalom és felszaporodik a nyomor. (Berzeviczy Gergely: Magyarország kereskedeleméről és iparáról. Első megjelenés: 1796.
Berzeviczinek iskolái vannak, De mit is mondott? A politikailag függőségben lévő nemzetek erőteljes kivitele nem fejlett gazdaságukból, hanem kizsákmányolásukból fakad. Roppant tömege megy a pénznek keresztül Magyarországon, de nem marad itt, hanem az osztrák tartományok felé folyik el, és különösen Bécsben halmozódik fel… Ennél fogva kettős baj sújtja Magyarországot: a látszólagos gazdagság tünete, s a kimerült szegénység nyomasztja, mivel az ország elveszti pénzeit és a hevesebb keringésű átmeneti forgalom hatása azt még jobban szegényítvén, a politikai halál válsága felé siet. Amennyire gazdagítják a nemzeteket az ipar és kereskedelem, úgy viszont az ipar és a kereskedelem sem virágozhat ott, ahol a nép a legalsóbb és legnagyobb részét, a nemzet alapját a nyomor sanyargatja. Ennek a legnépesebb osztálynak fogyasztása által ingereltetik a belföldi termékek előállítása. Ez ad életet a belföldi iparnak és forgalomnak, ami azután a külkereskedelem bővebb folyásában is érvényesül. Ahol a szűkös állapotok által lenyomva úgyszólván nem létezik a gazdaság, ott a fogyasztás és a forgalom alapjának ingadozása folytán az arra fektetett ipar, kereskedelem és a közjólét is csak tengődik. A jövedelmi felesleg sem fordítható egészen az adózás céljaira, mert sorsának javítására mindenki törekszik, s öregsége, betegsége és baleset beálltának esetére, továbbá, hogy gyerekeinek valamit hagyhasson, valamely takarítmányt meg akarna takarítani. Másként magán vagy közgyarapodás nem is lehetséges, különösen nem akkor, ha az iparosodásnak ez az egyetlen ingere elvétetik tőle. Az adózó, ezen helyzetének nyomása alatt az állam minden működése bizonytalanná, nehézzé és akadályozottá válik. A köz és magán gyarapodás lehetetlen lesz, az adófizetés pang, hátralékok keletkeznek, lanyhul a szorgalom és felszaporodik a nyomor. (Berzeviczy Gergely: Magyarország kereskedeleméről és iparáról. Első megjelenés: 1796.
