Egy ideje a képen látható öntömjénezéssel hirdetéssel kelleti magát a Napi Gazdaság, stílszerűen persze a saját oldalain, mert hát hadd tudja meg szegény olvasó, hogy részese egy 39 ezres társadalmi-olvasói csoportnak.

Természetesen nem tisztem védeni a Világgazdaságot, csak néhány apróságra hívom fel a figyelmet:

1. A Napi Gazdaságot a közelmúltban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vásárolta meg, amelyről köztudomású, hogy nem ellensége a kormány(nak), míg a Világgazdaság szintén nem régen cserélt gazdát és került az Axel Springertől a Vienna Capital Partnershez. Ez utóbbi cég - vagy a mögötte álló megbízók, ki tudja - szándékai még nem világosak, de egyelőre elmondható, hogy a Világgazdaság egy (ideológiailag) független napilap.

2. Mióta a Napi Gazdaság "lojális", gyakorlatilag olvashatatlan, mivel hasonló pozitivizmus érvényesül a cikkek hangvételében, mint a kormánypropagandában. És valljuk be őszintén, ki kíváncsi a valóságnál szebbnek festett álvalóságra (kormánypropagandára) egy gazdasági periodikában? A Világgazdaság - régóta - korrekt, de kritikus hangvételű, ráadásul mindezt a nem kormánypárti sajtóra jellemző düh nélkül produkálják.

3. A Napi Gazdaság hétfőtől péntekig 20 oldalon nyomatja az igét, a Világgazdaság hétfőtől csütörtökig 12, pénteken pedig 16 oldalon jelenik meg. Ennek elsődleges oka valószínűleg a két újság pénzügyi-gazdaság hátterének, lehetőségeinek a különbözősége.

4. Nemcsak a hangvétellel, de a tartalommal szemben is vannak fenntartásaim: például amióta a Napinál széjjelvált a print és a webes kiadás, a printből szinte teljesen hiányoznak az egészségügyi tárgyú cikkek - amit azért lassan illene pótolni.

5. Arról nincs információm, hogy - a szokásoknak megfelelően - ajánlottan kötelező lett-e előfizetni a Napi Gazdaságra bizonyos intézményekben illetve cégeknél, de nem lepne meg a dolog. Ha pedig így van, akkor az olvasók száma is kérdéses vagy legalábbis bizonytalan.

Nos, mindezek mellett és után azért érdekes, hogy csupán ennyi eltérés van a két "olvasó"-tábor között.