A közelmúltban a budapesti olimpia ügyében Szalay-Berzeviczy Attila újfent körbehaknizta a magyar médiát, melynek során a Magyar Nemzetnek azt találta mondani, hogy "Komoly ellenérvet még nem hallottam magyar politikustól".

Nos, bár én nem vagyok politikus, két apróságot szeretnék ellenérvelni, kérdés formájában:

1) Komolyan vehető-e ma az a személy vagy bármilyen entitás, aki (amely) egy több száz milliárdos állami beruházás kapcsán a rizikótényezők közül kihagyja ("kifelejti") a korrupciót mint árdrágító és végrehajtást gátló tényezőt? (Az én válaszom: nem.)

2) Abban az esetben, ha elnyerjük a rendezés jogát, és valami csoda folytán mégsem lesz nyereséges a buli, ne adj isten, akkorát bukunk rajta, mint Rottenbiller, a szalay-berzeviczyk állják-e majd a cechet, vagy karjukat széttárva sajnálkoznak, esetleg eltűnnek, mint szürke szamár a ködben? (Az én válaszom: nem is hallunk többet felőlük.)

És még egy fél megjegyzés. Az említett cikk címadó gondolata az, hogy "Az olimpia történelem lesz". Nem kétlem, személy ezért is félek tőle. Történelem lenne, valahol Mohács és Trianon között, félúton.