Ma reggeli történet.
A Kossuth térről haladtam a Széchenyi rakpart felé. A tér sarkán van egy kereszteződés, ahol az alsó rakpart felől érkezőknek van elsőbbsége. Előttem egy biciklis haladt, viszonylag nagy sebességgel, egy srác, aki lehetett vagy tizenhat éves. A rakpart irányából egy fehér Peugeot érkezett. A srác, mintha sem az elsőbbségadás kötelező táblát, sem az autót nem látná, csak robogott bele a kereszteződésbe, én dudáltam, az autó fékezett, a srác egy laza kormánymozdulattal száguldott tovább.
A rakparton értem utol, épp egy parkolni szándékozó autót próbált balról előzni, de már nem fért el, satuféket kellett nyomnia, majdnem beszállt a kocsi csomagtartójába. De nem zavartatta magát, felhajtott a járdára és robogott a Roosevelt tér irányába. Közben megláttam, hogy fülhallgató van mindkét fülében, gondolom, nem Bachot hallgatott és nem kis hangerővel.
Amint mellé értem, lehúztam az ablakot, és kikiabáltam neki: "Öcsém, te ma mindenképpen meg akarsz halni?" A válasz egy határozott "Igen!" volt.
Az sajnos természetes már, hogy akármilyen biciklis vagy autós vagy autós és biciklis topicban egy pillanat alatt esnek egymásnak a kerekezők és a gépjármű-vezetők. Vagy vice versa.
Az én véleményem egyik része az, hogy sajnos a kerékpárosok között is ugyanolyan arányban találhatók meg a szabályokra fittyet hányók/figyelmetlenek/vagánykodók, röviden seggfejek, mint az autósok között.
A másik, hogy sajnos a szabályalkotók sem könnyítik meg a helyzetet. Kamaszkoromban - lassan több mint húsz éve - rengeteget kerekeztem. Akkor még ugyanúgy vonatkoztak ránk ugyanazok a szabályok, amik az autósokra is. Persze voltak extrák, de a piros lámpa piros lámpa, az elsőbbségadás kötelező tábla elsőbbségadás kötelező tábla, az egyirányú utca pedig egyirányú utca volt nekünk is.
Legjobban egyébként az egyirányú utcában szemben haladók bosszantanak - akkor is, ha ez megengedett, de a legtöbbször nem megengedett, egyébként. Az meg különösen, hogy vélhetően arra hivatkozással, hogy "sok országban a 'behajtani tilos' kerékpárokra nem vonatkozik, és minden egyirányú utcába be szabad hajtani ellenkező irányból", a kerkpáros intelligencia kiterjeszti ezt minden egyirányú utcára.
A többi persze már az egyéni értelmezés kérdése és hibája. A kerékpárosok egy tekintélyes hányada fittyet hány a táblákra, a lámpákra. És bár a hülyeséget nem lehet szabályozni, a mai példa is mutatja, hogy egyes szűkítő szabályok bevezetése igen csak ildomos lenne: ugyanúgy tiltani kellene a telefonálást - láttam már ilyet! -, illetve a zenehallgatást kerékpározás közben.
Ha valaki - mint a mai példában szereplő emberünk is - meg akar halni, az az ő dolga. Igazából csak a biciklijét, meg az autót sajnálnám...
