"Ennek a népnek a 80-85 százaléka két emberöltővel ezelőtt még a földet túrta." (idelle)
Divat lett - és a jövőben várhatóan népszokás is - szidni a létezett szocializmust és annak elitjét, a "komcsikat".
Persze az a 40 év sem volt habostorta - miért, tán az azt megelőző 1000-1050 az volt??? -, és ugyan mind politikailag mind társadalmilag mind gazdaságilag több szakaszra osztható, az "antikommunisták" egy egészként utálják az időszakot. Leegyszerűsítő utálat. Nyilván így egyszerűbb.
A jámbor kívülálló méltán gondolhatná, hogy az utálat alapja a vagyon- és álomvesztés. Az, hogy a Magyarnak elvették a földjét, a szerencsésebbeknek a gyárait, hogy elhajtották szülőföldjéről, a városba és az iparba kényszerítve, hogy elvették tőle az érvényesülés lehetőségét, hogy uniformizálták, hogy nem lehetett eltérnie az átlagostól. És hogy éppen emiatt vártuk Messiáésként a kapitalizmust, ahol mindenki (ha-ha-ha) a tehetsége és a szorgalma alapján boldogulhat, halmozhat fel javakat, juthat előbbre.
Mára már látszik, hogy a kapitalizmus nem ilyen, és hogy a magyar nép sem ilyen kapitalizmust akar. Inkább azt mondanám, hogy nagy része már semmilyet sem akar. Valahogyan sikerült megszerettetni a szocializmust velünk. De a kommuinstákat (és kapitalista leszármazottaikat) nem.
Így hát a Magyar szocializmust akar, kommunisták nélkül. Márpedig ez nem megy. De ezt sokáig nem fogjuk még elhinni, még jó ideig annak neve mellé húzzuk majd az ikszet, aki azt ígéri, hogy harmadik útként, Magyar Útként ez járható.