Nem-nem, kedves barátaim, nem egy mostanában divatos, homoszexuális-ellenes poszt következik, hanem bármilyen furcsa is, közlekedésokossági tanfolyamuk következő darabját olvashatják!
A hétvégén vidéki turnén voltam, több tanulsága is volt az utazásnak, pedig épp az idén húszéves a jogsim, szóval már nem nagyon lepődöm meg semmin.
Gondolom, azzal nem mondok semmi újat, hogy az utak tele vannak fittipaldikkal, akik valami furmányos okból, amikor csak lehet, tövig nyomják a gázpedált. Nem számít a megengedett legnagyobb sebesség, nem számítanak a sebességkorlátozások, nem számítanak az időjárási és útviszonyok, semmi sem számít, csak a sebesség és mások leelőzése.
A legtöbb esetben ezek a sebességhuszárok egyben a seggbemászók alrendjébe is tartoznak, legkedveltebb vadászterületük és versenypályájuk a sztráda.
Egy jó és normális sofőr fel tudja mérni, hogy az előtte haladó jármű lassabb, sőt azt is, mennyivel lassabb nála. Ráadásul, ahogy a sebességhatárokat, úgy a követési távolságot sem véletlenül találták ki kekec hivatalnokok, hogy a magát Schumachernek képzelő magyar zsenik életét megkeserítsék.
Nem vagyok versenyző típus, sajnos az életben sem, de legkevésbé a közúton. Meggyőződésem, hogy a közúti "autóversenyt" az nyeri, aki élve ér haza. Ennek megfelelően jómagam (ezen ne múljon! :) a veszélyforrásokat is igyekszem elkerülni: a szerencsétlenkedőket amint lehet, elhagyom, a száguldozó őrülteket pedig engedem menni.
Mégis előfordul, főként autópályán, hogy a forgalmi helyzet miatt egy rövid időre kénytelen vagyok feltartani őket - ez pesze azt jelenti, hogy én 130 körüli sebességgel haladok (előzök), ők meg jönnek mint a meszes, és tolnának le. Mindezt néhány arasszal mögöttem. Most hétvégén ködös időben, nyálkás úton. Hazafelé már azon filóztam, hogy hátradobok egy kanalat, kóstolja meg az idiótája az anyósom ragulevesét a csomagtartóban.
A másik seggében haladni azért is jó, mert még kevesebbet lehet látni a forgalmi helyzetből, így főként rossz látási viszonyok között még nagyobb a valószínűsége, hogy ha egy hirtelen esemény miatt hirtelen kell fékezni, akkor máris könnyedén beleszállunk az előttünk haladóba.
A srácokat persze mindez nem érdekli. Remek műszaki állapotú autókban utaznak (pl. volt egy H-s redszámú régi Suzuki Swift is a seggfejek között), vezetési képességük pedig legalábbis egy Forma-1-es versenyzőé. Azokat pedig - mint tudjuk - soha nem éri baleset (a képen Ayrton Senna autója)...
