Megjelent a Hócipő XXII/13. számában (2010.VI.30.)

Magyarul beszélő indiánokat talált egy külföldre szakadt hazánkfia, dr. Simon Péter nyugalmazott fizikatanár, amúgy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége mohácsi szervezetének elnöke, aki nemrégiben Magyar nyomok az észak-amerikai indiánoknál címmel tartott előadást Mohácson, nagy sikerrel. Főleg hogy kiderült, a sziú indiánok már ezerkétszáz évvel ezelőtt ugyanazt a magyar nyelvet beszélték, mint mi, s ebben az égvilágon semmi tréfa nincsen. Ez nem az a világnagy átverés, amit három évvel ezelőtt követtek el nagyszabású médiahack keretében, amikor is több portál adta hírül, hogy magyar törzs, a magyarábok élnek Namíbiában, akik úgy beszélnek magyarul, mint a vízfolyás.

A fizikatanár nem csupán arra alapozza elméletét (és gyakorlatát), hogy az általa vizsgált indián gyerekek az egyszeregyet is úgy magolják, mint azt mi tettük egykoron, azaz a "kétszer kettő egyenlő négy" formulát úgy mondják, hogy "onpar, onpár lecsen topa" , azaz egypár, vagyis kettő, kétszer véve kettő kettő, tehát négy, amiből következően például a 2x2 néha öt című nagy sikerű magyar filmet "onpar onpar ojkor pöt" címmel forgalmazzák, hanem hogy "Szent István népe és Ülő Bika népe is ápolja az istenanya hitet", ezenfelül az indiánokhoz kutyaszánon érkezik a Happy Lady, míg nálunk a tehetős családokhoz rénszarvas húzza szánon a Mikulást, 15 ezer Ft+áfa alapon.

Mindez számunkra is evidencia, különös tekintettel Szent István és Ülő Bika rokonságára, olyannyira, hogy szinte magunk előtt látjuk az Ülő, a bika című rockoperát a Huron-tó melletti skalpolási dombon, másrészt Magyarországon a rendszerváltás óta napirenden vannak a színvonalasabbnál színvonalasabb elméletek a magyarok eredetéről. Ha csak az elmúlt heteket veszem, Szira Péter kollegám riportja szerint a volt Szovjet Kultúra Házában tartott szittya világkongresszuson a következő axiómák hangzottak el a magyarságnak az emberiség törzsfejlődésében és történelmében betöltött szerepéről:

Varga Cs. szerint "a Kárpátmedencében alakult ki, és innen terjedt el a tejcukor lebontásáért felelős enzim". Grespik L. szerint "a magyar nyelv egyidős az emberiséggel". Práczki I. szerint "a szittya szó azt jelenti: osszitja, azaz összehozza a jót a még jobbal" . Tácsi I. szerint nemcsak "Jézus Krisztus urunk volt jász-szkíta magyar, hanem maga Dávid király is". Sőt, mondja a magyar esztétika szakos miskolci egyetemi tanár, Gyárfás Ágnes, "Mihály arkangyalnak földbirtokai vannak Magyarországon".

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Kovács A. táltos-tanár szerint a magyarok a Csendes-óceán közepén elsüllyedt Mu szigetről származnak, továbbá, hogy a maya voltaképpen magyart jelent, ezenfelül a magyar nyelv nem a finnugor, hanem a sumér, görög, etruszk, sőt török nyelvcsaládba tartozik, nekünk magunknak pedig 9 csavarodásunk van az emberi faj DNS-einek adott hosszúságú szakaszán, ami megegyezik a Szíriuszról a földre érkező fény megcsavarodási számával, akkor az a minimum, hogy sziú barátaink is a rokonaink, sőt tejtestvéreink, akár minden tekintetben. A nyugalmazott fizikatanár elmélete ráadásul nem nélkülözi a logikát. Meggyőződése, hogy annak idején, amikor népvándorolni kezdtünk, KözépÁzsiából nemcsak nyugatra, de keletre is elindultak őseink, akik aztán letelepedtek Kazahsztánban, Kínában, Indiában, Japánban, de voltak, akik átkeltek a rettentő vízen is, és Észak-Amerikába jutottak. Tudunk ugyan olyan törvény javaslatról, miszerint a Jobbik követelésére külön akadémiai bizottság vizsgálná felül azon materialista állítást, hogy a Föld gömbölyű, ám ideiglenesen még fogadjuk el, hogy földünk, ha nem is gömbölyű, de országalma alakú, és akkor, ha bármerre is indulunk el rajta, végül is ugyanoda lyukadunk ki, nem mellesleg nagyon úgy néz ki, hogy szellemileg is.

Amikor én először jutottam ki ötvenhatos disszidens nagybátyámhoz Amerikába, egy indiánrezervátumban nagyon berúgtunk, s ennek keretében magamra hagyott egy indiánnal, hogy beszélgessek vele, amíg ő elmegy borért. Néztük egymást az indiánnal, nem jutott semmi az eszembe, végül hirtelenjében azt kérdeztem tőle, magam sem tudom, miért, hogy náluk mikor szokták leolvasni a gázórát. Szerdán, felelte a legnagyobb természetességgel az indián, közben visszajött a nagybátyám és ittunk tovább.

Nem hiszem, hogy nekem tudós ember tud még meglepőt mondani a magyarok eredetéről.

A magam részéről hiszek abban, hogy őseink annak idején egyaránt elindultak nyugati, illetve keleti irányban, sőt, nekem meggyőződésem, hogy észak és dél felé is, hogy aztán a nagy indián isten, Manitu oltalma alatt a sarkkörökön áthatolva kerülj ék meg a földet, el-elpottyantva közben a zord, kietlen vidékeken is nyelvünk, kultúránk magvait. Ezért van az, hogy akár jegesmedvét, akár pingvint szólít meg az ember az állatkertben pereccel a kezében, nagyokat ciccentve, azok mind odamennek hozzá a kerítéshez, mert értik, amit mondunk.

Csak egyvalami nem fér a fejembe. Azt mondja Simon tanár úr, hogy ismeretei szerint "Kolumbuszt magyar pálos szerzetesek kísérték az újvilágba. Amikor hirdetni kezdték Jézus evangéliumát, az egyikük így kiáltott fel: Ezek nem is indusok, hanem keresztények!"

Ha ez így volt, igazán szólhattak volna Kolumbusz Kristófnak is, hogy te marha, ne töprengj itten, hogy hol vagy, ez itt már Amerika!

(Én ezt írtam anno a témáról - idelle.)