Rövid, lényegretörő és mérhetetlenül vicces posztomon túlmenően nem kívántam foglalkozni Schmitt "Takony" Pál államelnökké választásával, nem ér annyit az egész.

Pozícióba emelése óta azonban zavart érzek az erőben (tényleg, azt ismerik, amikor a nyugat-barát orosz Darth Vader próbálja maga mellé állítani a kommunista Luke-ot: - Luke, én vagyok a запад?), vagy ha úgy tetszik, syntax error üzenetet adott a Nemzeti Együttműködés Rendszere, és viszonylag mértéktartó jobboldali (konzervatív) orgánumok - pl. a Konzervatórium - is szerecsenmosdatásba kezdtek. Tényleg ekkor a baj, fiúk? Mondhatnánk, hogy nem, mégis igen - el is mondom, miért. 

Sokan voltak, akik valamilyen általam nem ismert és értett okból azt hitték, hogy Orbán forradalmával a nemzeti együttműködés kormánya (istenkém, már ez a félmondat is mekkora lózunggyűjtemény!) egy új, jobb (A Jó), igazabb (Az Igaz) stílus veszi kezdetét, és soha nem látott aranykor köszönt be Magyarországra. Miközben mi, a fanyalgó balliberálisok - hivatalból vagy szimplán magánvéleményként - évek óta pofázzuk, hogy egyrészt Orbán alkalmatlan a demokratikus vezetésre, másrészt viszont, hogy módszerei - hogy is mondjam csak - egy nem oly régen letűnt kort idéznek, vagy ahogy egy roppant lényeglátó elme megjegyezte, Orbán Kádár legjobb tanítványa.

A kilencvenes évek közepének viszonylag szolid antikommunistázása - élén Torgyánnal és Csurkával, óh istenem, beh szép idők is voltak! - után Orbán által kapott teret és nyert létjogosultságot a vad, féktelen, véresszájú komcsizás, ahol nem az ember maga, hanem politikai orientációja és/vagy politikai múltja méretett meg (ez általában borzasztóan rövid méredzkedés volt...).  Széles tömegek égették EPROM-ba a negatív jelzők tárháza helyett az egyetlen "komcsi" szót, ezzel illetve mindent és mindenkit, ami és aki ellene ment a Magyar Nemzet-HírTV kombó által közvetített Egyetlen Nagy Igazságnak, vagy csak egyszerűen nem szajkózta szó szerint vissza azt.

Ennek részeként az egyik gyakori vád a komcsikkal szemben a tehetségtelenség, a kontraszelekció (kontraszelektáltság), az elvetlen igazodás volt, miközben a Fideszben és közelében már régóta egyetlen egy viselkedésforma az elfogadott: Orbán mindenhatóságának ájult tisztelete.

Itt tartom fontosnak megjegyezni, hogy mindenki szégyellje magát, aki elhiszi, hogy Kövér egy szóval is ellenezte Schmitt kinevezését. Ez egy egyszerű kommunikációs - komcsi - trükk, szóra sem érdemes.

Nos kérem, Takony Pali kinevezése - ahogy a Narancs nagyon helyesen használta a metodikailag megfelelő kifejezést a választás helyett - csupán a következő elvi problémákat hordozza magában:

- Schmitt egy igazi opportunista, e tekintetben egy igazi komcsi. Vezető tisztséget töltött be a pártállamban, ha nem is a pártban, de ez e tekintetben lényegtelen. Főként, mert tudjuk, hogy a szocializmusban (is?) csak megbízható, ideológiai szempontból kifogástalan személyek lehettek állami vezetők (vö. Palikabácsi permanens istenezésével). Megalkuvását, rendszerhűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Los-Angeles-i olimpia bojkottja idején már ő volt a MOB elnöke.

- Sokan felvetik, hogy sportolóként olimpiai bajnokságokat nyert, és ez tiszteletre méltó. Nem leszek kukacos, és nem válaszolok vissza, pedig adná magát, hogy az olimpiai bajnokságokat csapatban nyerte, tehát mindig kellett neki valaki, hogy a csúcsra juttassa. Sokkal inkább visszautalok a Grosiccsal kapcsolatban írt posztomra, hogy a hős sportolók kivételezettek voltak az akkori rendszerben is, egy (két) olimpiai cím pedig igazán nem jogosít fel senkit arra, hogy beüljön a Sándor-palotába.

- Schmitt nem olyan régen még ráadásul a gyűlölt szocik hajóján üldögélt főpolgármester-jelöltként, bár ha Szűrös Mátyás és Pozsgai kegyelmet és ezáltal megtisztulást nyerhettek a jobboldalon, akkor tulajdonképpen nincs min csodálkoznunk.

- Még diplomáciai érzékét szokták kiemelni azok, akiknek semmi sem drága, ha Orbán szaros valagát kell védeniük, de legyünk őszinték: Schmitt a saját maga életútjának  egyengetésén, gondozásán kívül soha semmilyen eredményt nem ért el ezen a területen (sem).

Schmitt elnöksége abból a szempontból tökéletes megoldás, hogy premier plánban (plusz 3D, plusz HD, plusz HQ és vatevör) mutatja meg a Fidesz elvtelenségét, cinizmusát, szájhős hozzáállását az élethez, a világmindenséghez, meg úgy általában mindenhez. Schmitt tragédiája (groteszksége) az, hogy csupán Orbán-Putyin vörös szőnyegeként szolgál a Sándor-palotába vezető úton, és ebbéli funkciójában ugyanolyan eldobható humanoid, mint mondjuk Kontur Pál - ha valakinek még egyáltalán mond ez a név valamit.

Ugyanakkor - ha Kövér ellenkezése csak mese is - van egyetlen pozitívum a Schmitt-ügyben: ez pedig az, hogy ő lehet az első, ma még nem látható, nem érzékelhető repedés a falban, az első szög a második Orbán-uralom koporsójában.

Úgy legyen, ámen!