Magyaridióta

"Egy újabb hétfő az ellenség" - énekli Horváth Charlie az egyik örökbecsű dalában, és teljes mértékben egyetértek.

Lássuk csak, mit láttam röpke negyed óra alatt Budapest útjain:

1) KJH-280, kék városi terepjáró. A Nádor utcából próbálok kikanyarodni a Lánchíd felé, nehéz ügy, nemcsak, mert lassan halad a sor, hanem mert a kollégák keresztben is beállnak. Előttem egy osztrák rendszámú autó fékez a sárgánál, a balra kanyarodó sávból egy fekete BMW visszakettő-padlógázzal jobbra kanyarodik, nem lep meg.

Mi következünk, az utolsó pillanatban egy nő áll be keresztbe, istenkém, az ilyen fáziskésés miatt szoktak "véletlenül" teherbe esni.

A lámpa zöldre vált, elindulunk, amikor is látom, hogy szintén a balra kanyarodó sávból  a jelzett rendszámú Volvo kanyarodik jobbra, megpróbálván befurakodni elém. Önkéntes rendőrt játszom, elém öreg te nem mész be, ha már ilyen tahó vagy, nem esik kétségbe, mihelyst van elég helye, "elegánsan" elslisszol a buszsávban.

Na ja, kérem, 2000 köbcenti felett nem érvényes a KRESZ...

2) KVZ-319, rendőrautó. Hol máshol igazoltatna egy fullra rakott pótkocsis teherautót, mint a Bem rakparton, a Bem tér és a Margit híd között. Én elhiszem, hogy emiatt a teherkocsi miatt nem működik az ország, de azért lehet, hogy nem egy ilyen zűrös helyen kellene a rend szigorú őrét játszani.

3) JBG-859, Renault Espace; GLK-951, Opel Kadett kombi. Azért csak ballagunk, a híd utáni első lámpánál sárgán csúszok át, mögöttem még hárman, a leghátsó 100 méterrel lemaradva, kíváncsi vagyok, milyen színű volt a lámpa: mélybordó??? (A harmadik rendszámot nem tudtam feljegyezni, mert a következő lámpánál megáll. Csoda vagy tévedés?)

 Kép innen

Nem tudom, mi súgja, de az az érzésem hogy a blogomnak - témájánál fogva - jót fog tenni a Fidesz (rém)uralma... :-)))

Örök hála és respekt azoknak az agyamenteknek, aki felvidítják a hétköznapjaimat, csupán azzal, hogy néha úgy forog az agyuk, ahogy nem lenne normális.

Ma kaptam:

- Hogy hívják?
- Kovács Gültem.
- ???
- Amikor megszülettem, anyám azt mondta: "Legyengültem". Apám válasza: Legyen!

Nos, látszólag beleszaladtam a késbe , már ami a pár napja írt bejegyzés témáját illeti. Mert mi történt? Valaki(k) horogkereszt alakú tüzet gyújtottak egy roma család telkén.

Sajnos nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a romák elleni támadások mögött politikai érdek húzódik. Azok politikai érdeke, akik éppen most vesztik el látványosan a politikai befolyásukat és adják a Fidesz kezébe hosszú időre a hatalmat. És nem csak a politikait, hanem a gazdaságit is. Vagy elsősorban. Vagy paralel.

Az elmúlt években sok minden volt itt, robbantgatások, rendőrpalotára lövés, stb., egyikről sem tudunk semmit, viszont sejthető, hogy politikai megrendelésre történtek ezek az esetek.

Félő azonban, hogy ezek az ügyek nemhogy kétélű fegyverek, de egyre inkább egyélűek lesznek. Nem gondolom, hogy túl sok romát lehetne mozgósítani a baloldal mellett (pontosabban a jobboldal ellen) ezekkel a kreált ügyekkel. (Tényleg, hol van Farkas Flórián?) A nem-cigány magyar lakosság lehet, hogy fejcsóválva figyeli az eseményeket, de nem nagyon hatja meg a romák elleni "pogrom". (Pici, nem túl jól szervezett, de a mienk...)

Aztán majd jön a Fidesz, és rendet tesz, amúgy is szeretik a rendet, meg az imágót (az "imágót" imádom :-), hogy ők a rendrakók. A cigányságot persze nem fogják segíteni, mert a célréteg számukra a polgárság.

De vissza a témához: a horogkereszt továbbra sem tehet semmiről. És vannak helyek a világon, ahol az ezzel való vicceskedés - legyen bármilyen rossz is - nem bűn (ld. a képet, ami innen van).

Normális válaszok kellenének normális kérdésekre. Sőt, a hülye kérdésekre is. Ez mindannyiunk felelőssége. Lenne. Ha volna.

Ma délelőtt történt: csörög a telefon, felveszem, illedelmesen mondom a cég nevét, meg köszönök, mire egy zavart női hang a túloldalról:

- Izé, ez egy cég?

- Igen - felelem: Jól kezdődik a beszélgetés, gondolom, mivel cégként vagyunk bent a telefonkönyvben, vajon milyen random algoritmus alapján hívják ezek a droidok a különböző számokat?

Lassan bebootol és elkezdi a mondókát:

- Én a Globe... (nem titkolom a cég nevét, egyszerűen nem értettem) Kft-től vagyok és most 50%-os felárral tudunk értékesíteni üdüléseket Zalakaroson..

A kép innen

Meg még nem tudom hol, mert arra már a fuldokló röhögéstől nem tudtam figyelni. Egy pillanatig filóztam, felvilágosítsam-e a szerencsétlent arról, mit mondott, de aztán hagytam. Úgysem értené.

Így tájékoztattam, hogy nem érdekel az ajánlat és elköszöntünk. Nem sok cuccot adhat el, szerintem...

 A kép innen van

Esti baráti mélybeszélgetésből értem haza, agyam tele, a párom is valami oltári fontos családi témával fogad, közben szól a tévé, az RTL Klubon választanak valami szépészeti modellarcot, mit mondjak, katasztrófa. 

Mióta ember néz az égre vörös csillag volt reménye világ a világ, a szépség top-topic, ez most már a bizniszek csúcsa, szépet választunk, mert a vélt vagy valós, de legalábbis megszavazott szépség eladható, ömlik a pénz, mindenki boldog, kivéve Molnár Csillát. Párom morog, mert minden megnyilatkozásnál az orális-anális kérdéskörre terelem a témát, nem azért, mert szexista, netán perverz lennék, hanem mert cinikusan tárgyszerű vagyok. Nem, nem gondolom, hogy mindenki lefekszik valakivel a siker érdekében, de elég jellemző lehet. Ennél már csak az a jellemzőbb, hogy az nyer, aki a rokonságában több sms-, vagy általánosságban szavazó-kapacitást tud felmutatni. Külön szerencse, hogy a szépség szubjejktív, így lehet mondani, hogy óóóó, nahát-nahát, mindenkinek más tetszik, a nép döntött, mi nem tehetünk róla.

Valami szőke nyer, átlagos arc, külön pechje, hogy némileg emlékeztet Molnár Anikóra, akiről újfent kiderült micsoda, most már csak az árról vitatkoznak. Személyes véleményem, hogy igazán le lehetne szállni a szőke-imádatról, ha már a hétköznapokban mindenki szőkenős vicceket mesél. A végelszámolásnál mégis minden férfi szőke hajkoronát képzel a farka köré, természetes, de némileg szánalmas.

A "világbéke" szerencsére kimarad, de mindenki kap egy kérdést, amire válaszolnia kell, az elrebegett műőszinteség kb. annyit tesz hozzá az sms-számhoz, mint Szijjártó Péter a Fidesz-szavazatokhoz.

Nem óhajtanám herótozni a Velvet arca versenyt e helyütt, de ahol a lebonyolítás rendje borzalmasabb, mint Hajós Andrást énekeltetni, az már tényleg überciki.

Konklúzió persze nincs, ha lenne pénzem szarásig, harminc-negyvenes, VALÓDI nőknek rendeznék szépségversenyt, ahol mindenki nyerne, sőt: a verseny az életben zajlik, ahol minden elismerő férfipillantás győzelmet jelent. Különdíj: az elismerő férfipillantás a megszólalás után. 

Némileg revideálom az álláspontomat. Hiába jó kezdeményezés a tv2 "20 év" c. adása, Bárdos András megöli a műsort. Soha nem volt kedvencem a pali, ámbár nem is tudtam megfogalmazni, mi az, ami taszít benne. Tegnap este kiderült.

Persze nyilvánvaló, hogy a majdnem-közszolgálati (azaz valamit is érő) műsorokat éjjel 11 körül vagy után kell elkezdeni, mivel addigra már csak a nyugdíjasok vannak ébren, meg a félalkoholista értelmiségiek fröccsöznek panelmagányukban (magamról beszélek), de lévén szerda, Dr. House és a mágnesszemű Jennifer Love Hewitt elviselhetővé tették a várakozást.  

A kép innen van

Az adás vendége Moldova György volt, akit régóta kedvelek, mert bár egyetemi szinten nem tartják írónak, számomra abszolút tetszőn és abszolút fogyaszthatón ír. Ráadásul kommunista, és abban az értelemben, ahogyan ő az, én is kommunista vagyok. S ami a tegnapi beszélgetés során is előjött: nem csak humora van, hanem öniróniája is, ami a mai világban igazi kincs!

Az adásidő nem éri el a harminc percet, s figyelembe véve a témát, de még inkább a vendégek személyét, személyiségét, egy ilyen beszélgetés igazán felkészült riportert kívánna. Ezzel szemben Bárdoson látszik, hogy egyáltalán nem készül(t) fel a beszélgetés(ek)re, és úgy próbálja megúszni a huszonöt perc(ek)et, hogy majd a beszélgetésből magából merít újabb kérdéseket, amikkel valahogy kihúzza.

A beszélgetést már csak a rendelkezésre álló idő miatt is pörgetni kellene, Bárdos ehelyett nagyokat hallgat, nem csak a partnerét hozva kellemetlen helyzetbe, hanem a nézőt is.

Ezen alapproblémák mellett tegnap még a következőket bírta elkövetni:

- a műsor elején deklarálta, hogy Moldovával régóta tegeződnek, egy kérdésnél azonban átváltott magázódásra, amit beszélgetőtársa nem is értett. Bárdos lassan kapcsolt, még szerencse, hogy Moldova humora mentette a szitut;

- utalva Moldovának egy korábbi Nap-keltés konfliktusára, azt bírta mondani, hogy az író "majdnem megütötte" azt az újságírónőt, aki Kádárt hóhérnak nevezte. Moldova mint jámbor ember nem is értette, hogy a riporter mire gondol. Mire Bárdos szerencsétlenül korrigált: "csak képletesen értettem".

Sajnos Bárdos példája nem egyedi eset a tv2-nél, emlékezzünk csak Sváby Orbán-interjújára. És akkor csak azt mondom: ha ennyire képtelenek ellátni a munkájukat, ha ennyire nem becsülik a szakmájukat, a vendégeiket, a nézőket, akkor maradjanak hírolvasók. Mert ugyan annak se jók, de ebbéli minőségükben legalább már senki nem vár tőlük semmit...

Általában vagyok annyira józan és korrekt, hogy nem nagyon pofázok bele olyan dolgokba, amihez nem értek. És tekintettel arra, hogy ilyen szempontból "nem megfelelő" szakra jártam, a marketing tudományának megismerése kimaradt az életemből (igaz, pár évre rá oktattam marketinget, de hát aki nem tudja, tanítja... ;-)

Ma reggel a mellékelt szórólapot találtam a postaládában. Az ilyen és ehhez hasonló - de jó lenne, ha innen lehetne üzenni, elsősrorban a víz- és gázszerelőknek, az ingatlanosoknak, a termékbemutató szervezőknek, stb., hogy NEM KÉ-REK SEM-MI-LYEN SZÓ-RÓ-A-NYA-GOT!!!, na meg pláne, ha bármilyen szolgáltatásra lene szükségem, majd én megkeresem a megfelelő szolgáltatót, nem beszélve arról, hogy a nagy részük már meg is van - szóróanyagok nem nagyon szokták elérni az ingerküszöbömet, de ezt valamiért átfutottam. Jól látják:

1) világújdonságról van szó, de még csak utalás sincs a termékre, szolgáltatásra;

2) lehet, hogy négyágú vibrátorról és/vagy hasonló termékekről van szó, mert "csak felnőtteknek" szól a buli;

3) ugyan belépődíj nincs, de "minden vendég értékes ajándékot kap!";

4) "Ilyen még nem volt (nyilván, mivel világújdonságról van szó, he-he)! Hihetetlen kedvezmények! Óriási akciók! Csak most!" - hirdetik, csodálom, hogy a "csak itt, csak önöknek" formulával nem dobták még fel egy kicsit a hirdetést;

5) mindez egy általános iskolában megrendezve (gondolom, olcsó a bérleti díj), a rendezvény előtt két nappal értesítve a potenciális résztvevőket, kulturált bélyegzővel rányomva a helyszínt és az időpontot.

Gondolom, kitalálták, de azért deklarálom: nem megyek!

A kép innen van

Régóta foglalkoztat az a kérdés, vajon ebben az országban kiírtak egy hülyeségi (idiótasági) versenyt a közszférában, amiről mi, állampolgárok nem tudunk? Vajon ezért van az, hogy normális intézkedésnek még csak a leghalványabb nyoma sincs? És vajon mi lehet ennek a versenynek a fődíja? De ami a legfontosabb: mikor ér véget, ha egyáltalán véget ér valaha?

Tényleg azt gondolom már régóta, hogy engem nem lehet meglepni, hogy nem lehet olyan farokságot kitalálni ebben a kies honban, amire felvonnám szemöldökömet, mondván, hogy "hűűű, ez aztán már tényleg sok". Nos, "ezeknek" az idiótáknak ott a Városházán majdnem sikerült. Természetesen a tervezett műdugóról van szó, ami a józan ítélőképesség teljes hiányát mutatja a döntéshozó testületek és személyek esetén.

Persze nem lenne színes a világ, ha nem lennének olyanok, akik a tervnek örülnek. Tekintettel arra, hogy amíg még fociz(gat)tam, mindig kapus voltam, Moldova után szabadon, van valami halvány elképzelésem a megszállottságról. Ezért is van, hogy eddig még nem írtam az eszement kerékpárosokról vagy éppen a városi futóversenyekről és résztvevőikről. Igaz, én még akkor bicikliztem rengeteget, amikor nem a kerékpárutak hosszáról ment a vita, hanem Magyarországon azt sem tudták, hogy egyáltalán lehet olyat építeni.

Jómagam két éve vagyok megszállott autós, a munkám hozta úgy, hogy célszerű volt átszállnom a tömegközlekedésről. És bár remek makutyi dumáim érveim vannak arról, miért  jobb az autó az alternatíváinál, maradjunk annyiban: kívülről senkiről nem lehet megítélni, hogy "jogosan" és ésszerűen használja-e az autóját vagy sem. Én Budapest egyik legszerencsésebb palija vagyok, mert szinte centire pontosan öt kilométerre lakom a munkahelyemtől, igaz, a Dunán át kell mennem. Ám egy ekkora városban nagyon kevesek tudják gyalog "bejárni" a megteendő távolságot, és a legtöbbeknek a kerékpár sem megoldás, az időjárás, a fizikai erőkifejtés, a tárolás, stb. miatt. (Nagyon-nagyon leegyszerűsítve: kevesen engedhetik meg maguknak azt, amit mondjuk a biciklis futárok, hogy szétizzadt overallban legyenek egész nap.)

A tömegközlekedésről pedig nem is kívánok külön értekezni, aki azt szeretné, hogy már reggel nyolckor tiszta ideg legyen, nyugodtan szálljon fel bármelyik tömegközlekedési eszközre a reggeli csúcsban. Ha tud. Vagy azért, mert nem jön a járat vagy azért mert zsúfolt.

Egyébként szerencsére vannak hozzáértők is, aki ellenzik a tervet. Részletesen elmagyarázva, miért seggség az ötlet.

Amúgy ha pechünk van, akkor a bevezetőben említett verseny nem az idiótaságról, hanem a kicseszésről szól. Ami ellen négyévente egy pici iksszel tudunk tenni. Sovány vigasz, mert az idiotizmus újratermeli magát, a politikában feltűnően erősen működik a kontraszelekció, de azért mégis valami. A legszebb az lenne persze, ha az összes nagyfejű közlekedési módot választana, és elsétálna (kerekezne, villamosozna, autózna) a büdös francba. Álom, édes álom...

Az oroszok már a spájzban vannak.

Gyerekkorom óta rágok, mint egy mókus, sokáig szotyit, aztán évekkel ezelőtt áttértem a tökmagra, abból is a mogyi tökmagjára, amelynek minősége ugyan nem egyenszilárdságú, de amely az elérhető legjobb a magyar piacon.

Nehogy azt higgye bárki, hogy ez egy olcsó hobbi, én 250 forint körüli árnál szálltam be (200 grammos csomag), majd sokáig 299 volt, pár hónappal ezelőtt viszont nemcsak hogy átlépte a bűvös 300 forintot, hanem 329-ért adta a Spar. Ami azt figyelembe véve, hogy két este alatt elpusztítok egy ilyen csomagot, csaknem a luxus kategóriába tartozik.

Legutóbbi vásárlásom alkalmával meglepődve tapasztaltam, hogy újra 300 forint alatt van (299, kerekítve 300, he-he) a cucc, viszont egy "meghökkentő ÁRCSÖKKENÉS" matrica virított a csomagokon, bónuszként az örök érvvel rajta: "Magyar cég!".

Határozott sejtésem szerint egyszerűen arról van szó, hogy egyre kevesebben fizették meg a horror árat és a (Magyar!) cég kénytelen volt csökkenteni azt. Nem ismerem a magyar tökpiacot, de egyébként a jelenlegi ár is túlzásnak tűnik számomra.

Hogy aztán válság idején több tökmag (szotyi) fogy-e vagy kevesebb, arról nem találtam információt...

Ma reggel valamelyik bulvártévén (tv2) Rogán Antal volt a vendég, a közelmúltban megnövekedett létszámú családjával.

A vidám hangulatú beszélgetés végén a riporter (Azúrkék Csaba) megkérdezte Rogánt, 2010-től hogyan fogja összegyeztetni a megnövekedett munkát a családdal.

Rogán úgy tett, mint aki nem érti.

Azurák egy kérdéssel magyarázta meg (!), nevezetesen, hogy beleveti-e magát az országos politikába vagy marad polgármester.

Rogán válasza (nem szó szerint): Szeretnék hűséges maradni a városhoz, a kerülethez.

Na ja. Meg bolond lennél (újra) belemenni az Orbán-féle nagypolitikai erőtérbe. Igazad van. Ha jól csinálod, életed végéig polgármester lehetsz a Belvárosban.

Már megint ugyanaz a farokság. Ami számomra felér a holokauszttagadás tiltásával. Oké-oké, a rendőröknek a hatályos jog alapján kell eljárni, de valóban az a legnagyobb baja Köztársaságunknak, hogy egy kommunista vörös csillagot hord egy nyilvános rendezvényen?

Hazánk jelenlegi jogrendjének sok-sok jogszabályát az a félelem inspirálta, hogy bármikor megtörténhet a kommunista restauráció. Pedig á, dehogy: a kapitalista restauráció sokkal kedvezőbb az "Uraknak".

A tiltás elleni alapérvem az, hogy nem a vörös csillag, nem a horogkereszt, nem a nyilaskereszt, magyarán nem a szimbólumok követték el a bűnöket, irtottak ki (száz)milliókat. És ami a legrosszabb, hogy a tiltással önmagával ezek az eszmék sem szűnnek meg, ráadásul az ilyen tiltás csak az idiotizmusnak szolgál táptalajul. Emlékezzünk a Magyar Narancs bekezdés-elválasztó csillagaira, a pécsi karácsonyfa díszeinek megtámadtatására vagy mint nambörvanra, a Heineken vörös csillagjának betiltása iránti földemhedésre.

Ez a jogszabály idejét múlt, rossz és haszontalan. Ideje lenne hatályon kívül helyezni.

A kép innen van: www.omniplan.hu

Értem én, hogy a Fidesz és -közeliek egyre jobban be vannak sózva, de hogy a legrosszabb kommunista pártaktivistákat idézően, Lenin-fiús attitűddel vessék bele magukat az osztályharcba minden pillanatban, az lassan már számomra is unalmas, pedig én igazán jókat tudok szórakozni a seggnyaló, baksist váró firkászokon.

Történt ugyebár, hogy egy kormányőr megpróbálta használni a fegyverét, istenkém, rosszul sült el, van ilyen. Persze ölég nagy szégyen egy kormányőrre nézve, hogy nem úgy kezeli a lőfegyverét, mint Mel Gibson a Halálos fegyver bármelyik részében, de egyikünk sem volt ott, nem ismerjük a körülményeket. Majd kiderül. Vagy nem.

Mindesetre, amint világgá röppent a hír, a HírTV máris címlapra rakta, "Ártatlan járókelőt lőtt le a kormányőr" címmel.

Ugye azt senki sem gondolja, hogy a "lelő" ige tényleges jelentésével nincsenek tisztában a Fidesz-tévénél? Ugye azt sem gondolja senki, hogy nem szándékosan került a "lőtt le" kifejezés egy olyan mondatban, amiben a "kormány" is benne van, akármilyen vonatkozásban. Azt meg előre ki lehet találni, hogy a jobbsajtó tele lesz "a rettegő kommunista népnyúzó hazugkormány pribékjei rezzenéstelen arccal lövik le az ártatlanokat" stílusú jajongással. Igazán kár, hogy a politikai helyzet miatt az ilyen agyhalott, kenyéradó-seggre koncentráló gondolkodás- és viselkedésmód már nem tud szavazatot hozni a baloldalnak.

De hogy tárgyszerűek is legyünk: kacagásom mögül kibújva, egy pillanatra megállva, felhívom a figyelmét a jobboldali seggnyaló firkászoknak, hogy ahogyan a népet nem lehet leváltani, úgy a kormányőrök, rendőrök, katonák, stb. (az állományi rész tekintélyes hányada) is a helyükön maradnak egy kormányváltás után. Nektek is meglesz a keresztetek a saját hülyéitekkel!

Ha érdekelne egy csöppet is, megkérnék valakit, magyarázza el, hogy mitől olyan nagy durranás ez az Eurovíziós Dalverseny.

Már önmagában azt sem értem, a mai televíziózásban miért kell mindig szuperlativuszokban beszélni, mintha a világon nem létezne a tökéletes-csodálatos-fantasztikus minősítésen (és ellenpárján, az ótvar-botrányos-gyalázatos hármason) kívül árnyalat. Hasonlóan ahhoz, ahogy az antipátia fokozatai kivesztek a közbeszélyből és már mindenki mindenkit csak simán gyűlöl.

Igazából nem követtem az eseményeket, de ami a magyar részvételt illeti, pár lépcsőfokról azért értesültem. Győzike neve felmerülésénél például harsányan röhögtem. Természetesen nem lepett meg, hogy az induló kiválasztása végül is úgy történt, mint a legutóbbi miniszterelnök-csere: kerestek valakit, aki úgy néz ki, mintha és elvállalja. Hogy a végül induló fiú nevét azelőtt még életemben nem hallottam, nyilván engem minősít. Hogy a médiában már úgy jelent meg, mintha mindenki kedvenceként a nép 98%-osan őt választotta volna meg az ország képviseletére, már le is pergett rólam.

Tegnap aztán - nem lévén igazán értelmes műsor a dobozban - belenéztem nem csak az ő, hanem néhány más országbeli előadó produkciójába is. Nos, ha ez a zenei irányvonal napjainkban, ha ezek a nem csak divatos, de jó zenék is, akkor én maradok a régi bevált muzsikáknál. Ez a zene ugyanis stílustalan. Ötlettelen. Dallamtalan. Unalmas.

A magyar gyerek száma különösen ilyen volt, ha az ember a rádióban hall ilyet, a harmadik taktus után sávot vált. Nem kedvelem a Nox-ot, de annak idején legalább volt valami érdekes bennük abban a mezőnyben, még ha a magyar sajtó jó szokásához híven már a verseny előtt esélyesnek, sőt győztesnek kiáltotta is ki az együttest. Aztán persze nem győztek meglepődni. Idióták.

A média egy része most is csodálkozik. Én meg ezen csodálkozom.

U.i.: a videóhoz: alkoholista, drogos, pár éven belül meghal, de remek zenész. Imádom.

A kép montázs, hogy kiférjen és látszódjék a lényeg.

Ügyet intéztem, amihez kellett az Albacomp elérhetősége. Honlapjukon - nyilván nem véletlenül viszonylag kisbetűkkel - ott virít: "Az Albacomp Zrt. a Windows Vista Business-t ajánlja".

Az ősrégi kabaré-párbeszéd jutott eszembe:

- Ajánlom magamat.

- Ajánljon valami jobbat.

Levelet kaptam lájf. Marha jó egyébként, mert MKB-t 10 éve láttam utoljára belülről, ügyfelük meg sosem voltam.

A levél szövege betű szerint:

Kedves MKB ugyfel ,

Biztonsagi okokbol is felfuggesztettek a fiokjat, egy biztonsagi intezkedes, amelynek celja, hogy megvedjuk Ont es szamla.
Meg kell ujra az adatokat a folyo fizetesi merleg visszaallitja a mukodeset a fiokjat, es megerositi, hogy meg nem volt az aldozatok szamitogepes lopas.
Meg kell ujra adja meg az adatokat a kovetkezo oldalon, hogy az ellenorzesi folyamat soran:

https://www2.mkbnetbankar.hu/login.jsp?lang=HU&start=true

Koszonjuk szives egyuttmukodeset.

A link egyébként nem működik...

Van egy ősrégi mondás: nem baj, ha valaki hazudik, csak dolgozzon vele. Őszintén érdekelne, ki az a szerencsétlen, aki ilyen slendriánul összerakott csalásnak bedől...

Újabb versenyző a s(z)ínen, no komment.

Régi, de nagy igazság, hogy az ember a párját csomagban kapja, azaz a rengeteg jó tulajdonsága mellé kap egy-két nem annyira jót is.

Párom egyik nem annyira jó tulajdonsága, hogy nem szereti a Showder Klubot, így mindig utólag nézem meg az adásokat.

Az e heti is remek volt - bár Hajdu Steve és Nyuszómuszó Attila fölösleges volt bele -, ugyanakkor feltűnt egy apróság.

Hadházi László mesélt egy remekbe szabott történetet, amiben szerepelt a "köcsög" mint szitokszó. No, ezt az RTL Klub ki is sípolta lelkesen. Megy tovább a dumafolyam, Hadházi szájából kicsusszan egy "baszki", fütty sehol.

Komolyan mondom, még szerencse, hogy kint volt a tizenhatos karika...

Főnököm felesége megbízott, hogy kérdezzek meg valami a T-Mobile-nál az előfizetéssel kapcsolatban. Mivel a szóban forgó hívószám a főnök nevén van, írtunk egy kéttanús meghatalmazást és elindultam.

Sorra kerültem, odaadtam a meghatalmazást az ügyintézőnek, és elmondtam, hogy két kérdésre szeretnék választ kapni. Mire ő:

- A T-Mobile nem igazán (SIC!) fogad el meghatalmazást magánszemélytől.

Mondom neki, hogy a szám a főnököm nevén van, és tényleg csak kérdezni szeretnék.

- Akkor miért nem a főnöke jött be? - tette fel az ő mátrixában nyilvánvalóan adekvát kérdést.

- A főnököm elfoglalt ember, két kérdés miatt nyilván nem szívesen jönne be - válaszoltam.

Erre csak hümmögött. Majd rövid szünet után megjegyezte:

- Azért legalább egy pecsétet lehetett volna rá tenni.

- Milyen pecsétet?

- Céges pecsétet. Azt mondta, a főnöke...

- A főnököm mint magánszemély nevén van a szám.

- Jaaa.

Aztán végül persze kérdezhettem, ő megválaszolta, és mehettem a dolgomra. Értem én, persze, hogy négy aláírás semmire sem garancia, honnan tudják, hogy a meghatalmazást valóban a papíron szereplő meghatalmazó adta - cégek esetében azért egy aláírási címpéldány nagyobb garancia (mondhatnánk, elég nagy). És azt is tudom, hogy jó néhány ügyet el lehet intézni telefonon, bár a telefonos kódomat még a saját előfizetésemre vonatkozóan sem tudom. A magam fajta egyszerűen nem jegyzi meg, mert csak telefonálok, kifizetem, telefonálok, kifizetem, oszt' annyi.

Szóval a baromi okos és baromi magas óradíjú témobilos jogászok igazán kitalálhatnának valamit e probléma megoldására. Azért, hogy a megbízásomból ügyet intézni ne csak a szlogenükben leírt módon lehessen: együtt, velem.

Respekt a TV2-nek. Persze nem értékalapon végzik a munkájukat, de mindenképpen figyelemre méltó Bárdos András műsora. Ma Eperjes Károly a vendége.

Eperjes Károllyal '93-ban találkoztam először. Lenyűgöző személyiség. Kiváló művész. Zseni és őrült egyben. Ma már inkább őrült.

Félreértés ne essék. Nem baj, ha ismert emberek világnézetek mellé állnak. Nem baj, ha pártok mellé állnak. A baj nem ez. A baj az, ha okos, adott esetben meghatározó emberek nincsenek tisztában a politika lényegével. Eperjes nincs. Eperjes idealista. Eperjes politikai értelemben ostoba. Eperjes azt mondja - utalva a baloldali kormányra -, hogy "az agyasok hülyítik a hiszékenyeket". Eperjesnek "fáj", ha valaki nem szavaz. Eperjes ezenkívül felelősségtudatról beszél. "Lelkiismeret-vizsgálaton keresztül"-i felelősségtudatról.

Eprjes Károly csalódni fog. Csalódni fog, mert nem ismeri a politika lélek-, és működéstanát.

Eperjes Károly sok-sok díjat és elismerést fog kapni a jobboldali kormánytól. Megérdemli.

Eperjes Károly istenes ember.

Isten óvjon bennünket az Eperjes Károly által támogatott politikai erőktől...

Cynicalbitch blogjában találtam a következő történetet, szó szerint idézem (baromi hosszú, de hihetetlenül jellemző):

"Előzmények: egy társadalmi szervezetnek is dolgozom, évek óta pályázunk az ITD Hungaryhez nemzetközi tagdíj hozzájárulásért, maga a dolog nem egy nagy vaszisztdasz: beadjuk a regisztrációs adatlapot (ez tavaly augusztus közepén volt), 90 napjuk van elbírálni (pozitíve megtörtént október végén), majd nem történik semmi (telefonálok november végén, mivanmivanmivan - megnyugtatnak, hogy sok a dolguk, kábé március környékén zárható le az ügy), egyszercsak megjön a szerződés (februárban), visszaküldjük (szinte azonnal, kell a pénz mihamarább), visszaküldik, meg egy tájékoztatót és néhány fénymásolt adatlapot a pénzügyi elszámoláshoz (március második hetében, április közepéig kapunk időt).

A "saját" dokumentációnk már régóta kész - számlamásolat (megegyezik az eredetivel - igazolva), tükörfordítás (igazolva), bankszámla-kivonatok (igazolva), az adatlap másolatok katasztrofális minőségűek, de szerencsére letölthetők a honlapról (kitöltve, aláírva) - már "csak" annyi kell, hogy beszerezzük az államigazgatástól a következő dokumentumokat: kivonat a Fővárosi Bíróságtól, az egyesület adatairól valamint nullás igazolás az APEH-tól, a VPOP-tól és a Fővárostól (ezt idén nem írja a Tájékoztató, de nem bízok semmit a véletlenre, istenuccse beszerezzük azt is). Nem egy könnyű futam, de felkészülök rá, négy darab két tanús meghatalmazás az elnök aláírásával, plusz aláírási címpéldány, személyi, lakcímkártya, anyám hüvelykenete, lélekben felvértezem magam, erős vagyok, mint a mexióki chili, nem érhet baj. Tőlem szokatlan módon nyitva tartásokat keresek a neten, szinte egy egész napom van az ügyintézésre, az élet szép, az állam én vagyok. Aztán majd leesik, de csak sorjában.

Le sem tagadhatná a Fidesz vezérkara, hogy a puha szocializmus idején léptek ki az őszinte ember korszakból. És aki akkor nőtt fel - mint például én is -, különös módon ragaszkodik nem csak a kor társadalmi-gazdasági vívmányaihoz, de a kommunista-szocialista mozgalmak zenei örökségéhez is. Most éppen Kósa Lajos bizonyította ragaszkodását az Internacionáléhoz, amint nem késlekedett kijelenti, hogy hatalomra kerülésük esetén a részleteiben még nem is ismert ingatlanadót azonnal eltörlik.

Tekintettel arra, hogy Pelczné megígérte a gyes és gyed szűkítésének azonnal feloldását, és amúgy is, minden "rossz" intézkedést azonnal hatályon kívül fog helyezni a Fidesz, felmerül a kérdés, vajon ezek miből fognak pénzt (bevételt) csinálni. Persze ha nem számítjuk, hogy Orbán Viktor hatalomra kerülésének pillanatában egymillió munkahely fog "teremtődni" azonnal.

Azért sem értem a dolgot, mert a Fidesznek már nem kell nyerni, pontosabban már nem kell be nem tartható ígéreteket zengedezni ahhoz, hogy jövőre szarrá nyerjék magukat. És mivel évek óta Gyurcsány hazugságpolitikája a kályha a Fidesz önmeghatározásában, talán nem ésszerűtlen elvárni, hogy ne ugyanazt az utat járják (ld. még 14. havi nyugdíj ígérete 2006-ban).

Közgazdasági értelemben egyébként nem ördögtől való az ingatlanok megadóztatása, persze bizonyos feltételek teljesülése esetén (index cikk itt). Mint ahogy az sem lenne hülyeség - figyelembe véve azt is, hogy az EU nem kedveli, ha két különböző adónem azonos alapon adóztatja ugyanazt a bevételt/jövedelmet (ld. áfa vs. iparűzési adó) -, hogy például a társasági adó ne nyereség-arányos, hanem forgalom-arányos legyen, és így tovább.

Tóta W. azt írja, a felelőtlen ígérgetés (hazudozás, he-he) meg fogja bosszulni magát, és a Fidesznek is ki kell jönnie majd a maga őszödi beszédével. Én ebben nem hiszek. A háromborítékos vicc alapján, a legelején (évekig!!!) mindent a komcsikra fognak kenni, fennen hangoztatva, hogy "húúú, nem is gondoltuk volna, hogy ekkora a baj". Miközben majd - jó politikai érzékkel - valóban visszavonnak egy-két nem túl jelentékeny költség-kihatású intézkedést.

Majd a következő szakaszban (évekig!!!), ha netán mégsem lenne egyből minden rózsaszínű, türelmet fognak kérni, mondván, a komcsik utáni kármentés sajnos egy kicsit tovább tart, mint gondoltuk.

Ám mire idáig érünk, a mindent elsöprő propaganda olyan hangos lesz, hogy néhány ballib újságíró - már most számítsanak perekre, adóellenőrzésre!!! - zajolása épp hogy csak árnyaltabbá teszi majd a rendszert, de hatásuk nem lesz rá.

Ha valaki még most sem értené: nem csak a múltat fogják végképp eltörölni...

Sam bácsival, az Egyesült Államok legidősebb emberével tévéinterjút készítenek.

- És mondja Sam bácsi, ön is büszke arra, hogy első ízben egy afroamerikai az Egyesült Államok elnöke?

- Mi az hogy! Nagyon örülök, és büszke vagyok. De mondok én magának valamit: milyen büszke lehet most ennek az embernek a gazdája!

"Imé, előttünk vannak a látható jegyek" - mondják a református úrvacsorai liturgiában.

Ez jutott eszembe, amint néztem-hallgattam a köztévék vezetőinek sajtótájékoztatóját, melyet a két nagy kereskedelmi tévé koncessziós dííjának tervezett csökkentése ellen tiltakozva hívtak össze (csak Baló Györgyhöz szokott erős idegzetűeknek való, nekik sem ajánlott).

A látható jegyek többszörösen itt vannak a szemünk előtt, vegyük hát őket sorra:

1) Ez a kormány - mint a legtöbb parlamentáris demokráciával rendelkező jelenlegi ország kormánya a világon - a multinacionális tőke kiszolgálója. Nem kirívóan speciális a mi kormányunk, de azt azért elmondhatjuk, hogy a multitőkét elvtelenül szolgálja ki.

2) Demokráciának nevezett borzadályunkban a demokrácia feletti őrködésre létrejött testületek sem végzik már rendesen a dolgukat, feladatukat. És bár e tekintetben az alkotmánybíróság-ügyészség-bíróság szentháromság működése a legerlkeserítőbb, a téma kapcsán meg kell emlékeznünk az ORTT-ről is. Persze "mentségükre" legyen mondva, hogy ők a kezdetektől idióták gyülekezete, és szinte kínosan ügyeltek, ügyelnek arra, nehogy a szakmaiság látszatának mégcsak a halvány sugara is rájuk vetüljön.

3) Bármennyire is álmodozom róla, a kapitalizmus vezérhajóinak kapitányai (multicégek vezetői) nemhogy nem tanulnak a jelenlegi válság kiinduló okaiból, de még csak nem is okulnak belőlük. Minden, ami a kapitalizmus jellemzője, és aminek korlátozásáról sértetten papolnak ezek a cégek "normál" időben (a verseny mindenek felettisége, a kivételezés bizonyos piaci szereplők javára, stb.) egyből más kontextusba helyeződött a válsággal - amit a multitőke kapzsisága okozott, karöltve az emberi hülyeséggel. (Személyesen is tapasztaltam a közelmúltban, hogy a melldöngetve a versenyről, annak mindenhatóságáról értekező multi-vezető egyből megsértődött, amint megjelent egy kicsi, de figyelemre méltó vetélytárs a piacon, aki nem csak fürgébb, gyorsabban reagál, mint emez, de még a szolgáltatása is van olyan jó, mint nagynevű versenytársáé.)

EGyébként fikarcnyi kétségem sincs afelől, hogy az ORTT végül is megszavaz valamilyen könnyítést a két nagy kertévé koncessziós díjában. Hiszen nyilván nem kevés zsebbe-pénzről van szó. Ha meg perelnek a köztévék, az nyilván évekig elhúzódik, hol lesznek az ORTT-sek addigra (Hawaii, rózsaszín koktél, stb.)???

Mellesleg a legszebb az volt az egészben, amikor Herr RTL azzal fenyegetőzött, hogy akkor ők itthagyják az országot. Menjetek barátom, szerintetek Kiszel Tünde vagy Jackie Chan fog jobban hiányozni a magyar lakosságnak?

Tudja, Herr RTL, van egy magyar mondás: "ügyvédet perrel, kurvát f*sszal fenyegetni nem lehet".